A négynapos munkahét többé nem álom

A cég nemrég csatlakozott azon munkáltatók listájához, akik a rövidített munkarend felajánlásával javítani szeretnének a dolgozók munka és magánélet közötti egyensúlyán. Ez a lépés a japán kormány politikai álláspontját is követi, amely szerint a munkarend megváltoztatása fellendíti a helyi gazdaságot, hiszen a járvány idején elég lanyha maradt.

Bár a változás részleteit a Panasonic nem fejtette ki, a vállalat bízik benne, hogy az emberek a plusz szabadnapot személyes érdeklődésük és pihenésük érdekében használják majd fel. Soron kívül Nagyar Márton a romániai életszínvonalról: „A románok sehol nincsenek hozzánk képest”

A négynapos munkahét az elmúlt évtized nagy részében kísérleti jelleggel működött, de a világjárvány idején nagyobb figyelmet kapott, mivel a munkavállalók főképp otthonról dolgoztak, ez pedig ahhoz vezetett, hogy nehezebben tudták összeegyeztetni a munkához kapcsolódó feladatokat és az otthoni kötelezettségeket.

Eva Rezešová bűnösnek érzi magát, és ha lehetne, visszaforgatná az időt

Egy izlandi kísérlet pedig azt állapította meg, hogy a termelékenységet nem befolyásolja a rövidített munkahét – jelentette az Interesting Engineering. Japánban egyes vállalatok 2017 óta biztosítanak extra szabadnapot alkalmazottaik körében azoknál, akik gyermekeket vagy időseket ápolnak, viszont egyre több vállalat kezdte el ezt a politikát 2021-ben bevezetni, hogy a tehetségeket is vonzzák és megtartsák.

A megnövekedett érdeklődés azonban még mindig csak a vállalatok nyolc százalékát teszi ki, amelyek ilyen lehetőségeket kínálnak a munkavállalóknak Japánban. Az elfogadás egyik fő akadálya a bérek és a ledolgozott napok száma közötti kapcsolat és a túlmunkához fűződő japán kultúra, amely arra ösztönzi a munkavállalókat, hogy a törvényi előírásokat meghaladóan túlórázzanak, még túlórapótlék nélkül is.