Sosem látott migránshullámot idézhet elő Afganisztán politikai összeomlása

„Az a tény, hogy enélkül Afganisztánnak nincs jövője” – szögezte le Martin Griffiths genfi sajtótájékoztatóján. Az ensz közleménye szerint a donorországoknak 4,4 milliárd dollárt kellene az idén összeadniuk a dél-ázsiai ország megsegítésére. Ez a legnagyobb összeg, amelyet az ENSZ valaha egyetlen tagállam megsegítésére kért.

A pénzből élelmiszerszállítmányokat, a mezőgazdaság támogatását, egészségügyi szolgáltatásokat, az alultápláltság kezelését, menekültek elhelyezését, vízellátást és oktatást kellene finanszírozni. További 623 millió dollárra lenne szükség a szomszédos országokba menekült afgánok megsegítésére, főleg Iránban és Pakisztánban. Soron kívül Nagyon jól járnak a SZÉP-kártyások: jön az új zseb és a megemelt keretösszeg

A világszervezet szerint Afganisztánban 22 millió ember, a lakosság több mint fele szorul humanitárius segítségre.

„Ha az ország összeomlik, sokkal súlyosabb kivándorlási hullámmal kell számolni, amit sokkal nehezebb lesz kezelni a térségben és azon túl is, mert ez a hullám nem fog abban a térségben megállni” – figyelmeztetett Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa.

Afganisztánban tavaly augusztusban vették át a hatalmat az iszlám szélsőséges tálibok, miután a nemzetközi erők kivonulása után villámgyors offenzívával elfoglalták az egész országot, a nemzetközileg elismert afgán elnök pedig elmenekült az országból. A nemzetközi közösség azonnal leállította az országnak folyósított segélyeket, amelyekből a költségvetés tetemes részét finanszírozták, ezért

Afganisztán súlyos gazdasági válságba süllyedt, és az országot humanitárius katasztrófa fenyegeti, amit súlyosbít, hogy a térséget évek óta aszály sújtja.

Griffiths világossá tette, hogy az Afganisztán gazdasági teljesítményének negyedét kitevő összeget nem a tálib szélsőségesekhez juttatnák el, hanem az ő megkerülésükkel, közvetlenül civil szervezetek és ENSZ-ügynökségek használnák fel.