Élet Észak-Koreában III.: A koreai háború és a konfliktus következményei
A koreai háború egészen pontosan 70 éve kezdődött, hivatalosan pedig a mai napig nem ért véget.
A koreai háború egészen pontosan 70 éve kezdődött, hivatalosan pedig a mai napig nem ért véget. Ahhoz, hogy jobban megérthessük a térség jelenlegi politikai helyzetét, összegeztük az 50-es évek óta történt eseményeket.
1950. június 25-én az észak-koreai hadsereg csapatai megszállták Dél-Koreát a két ország újraegyesítésének reményében. Ez idő tájt a Koreai-félsziget a 38. hosszúsági fok alapján volt kettéosztva a Szovjetunió által támogatott, Kim Ir Szen vezette Koreai Munkapárt kormányzásával működő észak, és az USA támogatását élvező, Li Szin Man vezette dél között.
A három évig tartó háborúban – melyben a szovjet és kínai háttérrel rendelkező északi haderők, valamint az Egyesült Államok vezette déli ENSZ csapatok álltak szemben egymással – több mint 2 millióan vesztették életüket, városok és falvak váltak a konfliktus martalékává a határ mindkét oldalán.
Az összecsapások végül az Egyesült Államok, Kína és Észak-Korea által aláírt tűzszüneti megállapodással fejeződtek be, Dél-Korea azonban nem értet egyet a dokumentummal, így hivatalos békeszerződést a mai napig nem kötöttek, így gyakorlatilag 70 év után is háborúban áll egymással a két ország.
A Koreai-félszigeten továbbra is feszült a viszony a két állam között. Észak-Korea gyakran provokatív lépéseket tesz Dél-Korea felé, többek között déli diplomaták és vezetők ellen terveznek merényleteket, valamint ballisztikai és nukleáris rakétákat tesztelnek a határ közelében. Bár a konfliktust próbálják tárgyalásokkal kordában tartani, a végére mindig kiéleződik a szituáció.
Merényletkísérletek
A tűzszünet aláírása után a Szovjetunió és Kína jóvoltából támogatott észak sokkal gyorsabban építette újra az országot, mint dél, azonban az 1960-as évektől kezdődően Dél-Korea gazdasága Pak Csong Hi elnök megválasztásával szinte az egekbe emelkedett. Phenjan érezvén a koreai egyesítéssel kapcsolatos lehetőségek csökkenését, kompromittáló lépéseket tervezett, többek között dél-koreai politikusok meggyilkolását is.
Az 1968-ban Kék Ház merényletként elhíresült incidens során Észak-Korea egy 31 kommandósból álló csapatot küldött Szöulba Pak elnök kivégzése érdekében. A katonák dél-koreai katonai uniformisba voltak öltözve, és 100 méter távolságra sikerült megközelíteniük az államfőt, még mielőtt észrevették a szabotázst. Két észak-koreain kívül mindenkit megöltek vagy később öngyilkosok lettek.
1974-ben szintén Pak életére törtek észak-koreai ügynökök, a neki szánt golyó azonban a feleségét érte, aki órákkal az eset után a kórházban elhunyt.
1983-ban szintén észak-koreai elkövetők bombát robbantottak a burmai fővárosban, Rangunban található Mártírok Mauzóleumában, röviddel azelőtt, hogy Pak utódja, Cson Duhvan a helyszínre érkezett volna. Több mint 20 ember meghalt, köztük a dél-koreai kabinet négy minisztere is.
Dél-koreai utasszállító lelövése
Nem a burmai incidens volt az egyetlen, amelyet külföldön hajtott végre az északi rezsim.
1987 novemberében a Korean Air légitársaság Bagdadból Szöulba tartó járatát robbantották fel a Bengáli-öböl felett. A fedélzeten tartózkodó mind a 115 ember azonnal életét vesztette. A bombát észak-koreai ügynökök csempészték fel a repülőgépre, az akcióval pedig az 1988-as szöuli nyári olimpia rendezését akarták megzavarni.
Fordulópontnak számító koreai csúcstalálkozó
Négy évtizednyi ellenségeskedés után Dél-Korea elnöke, Kim Dedzsung és Észak-Korea vezetője, Kim Dzsongil Phenjanban egy történelmi találkozón vettek részt, amelyre a koreai háború kitörése óta nem volt példa.
A csúcsot három évvel azután tartották, hogy Észak-Koreában három millió emberi életet követelő súlyos aszály és éhínség pusztított, nem beszélve a két ország közti addigi konfliktusokról.
Az esemény végeztével észak 1996-ban több ezer katonát vezényelt a koreai demilitarizált övezetbe, dél pedig ugyanabban az évben 24 észak-koreait ölt meg, miután tengeralattjárójukkal megközelítették a dél-koreai partszakaszt.
1999-ben mindkét ország tengerészei áldozatául estek a viszályoknak a Sárga-tengeren történt ütközet során.
A két Kim találkozója fontos mérföldkőnek számított, melynek következtében kinyithattak a határok közelében lévő kapcsolattartó irodák, valamint a családok újraegyesítési programjai is megindulhattak, mindezen felül Szöul több mint 3 500 észak-koreai rabnak adott amnesztiát.
Észak-Korea nukleáris fenyegetései
A történelmi csúcs ellenére a Koreai-félsziget egyre inkább felerősödött a feszültség a két ország között, ami főleg a 2000-es években megkezdett északi atomfegyver-kísérleteknek köszönhető.
Mindössze három évvel azután, hogy észak visszalépett az atomsorompó-egyezménytől, 2006-ban végrehajtották az első nukleáris teszteket, melynek hatására az ENSZ felfüggesztette a fegyverek és további javak Phenjan számára való disztribúcióját.
A következő évben Észak-Korea leállította a jongbjoni atomerőművet, miután 50 ezer tonnányi fűtőanyagot kapott külföldről. 2007 októberében tartották meg a második összkoreai csúcstalálkozót Phenjanban No Muhjon és Kim Dzsongil között.
A kapcsolatok ezután újra mélypontra kerültek I Mjongbak dél-koreai elnök 2008-as megválasztásával. Az új irányelvek szerint határozott kiállást sürgettek északkal szemben, egyúttal Szöul megvonta az összes feltétlen gazdasági segítséget Phenjantól. Észak-Korea szintén beszüntette az összes katonai és politikai üzletét Dél-Koreával.
2009-ben észak hosszú hatótávolságú rakétákat tesztelt, valamint elvégezte a második nagy föld alatti atombomba-robbantást. A bonyodalmak 2010-ben tovább eszkalálódtak, Szöul ugyanis felfüggesztette az összes phenjani üzletét a májusi, Csonan hadihajó ellen elkövetett, 46 emberi életet követelő merénylet miatt.
Még több nukleáris teszt – még több szankció
2013-ban észak lefolytatta a harmadik atomfegyver-kísérletét, amelynek apropóján az ENSZ vadonatúj szankciókat alkalmazott. Észak-Korea egyetlen szövetségese, Kína leállította a nukleáris fegyverek és egyéb rakéták előállításához szükséges termékek exportját.
Mindezek ellenére Phenjan nem állt le a tesztelésekkel, 2015-ben pedig újranyitották a jongbjoni atomerőművet. További ENSZ-szankciók után 2016-ban sikerrel elvégezték a valaha volt legerőteljesebb atomtesztjüket; 2017-ben a Hvaszong-14 nevű interkontinentális ballisztikus rakétájukkal hajtották végre az első sikeres repülésüket.
Az olimpia árnyékában
2017-ban még nagyobb feszültség alakult ki a térségben, miután az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump és Észak-Korea vezetője, Kim Dzsongun heves szópárbajba keveredett. Trump soha nem látott pusztítással fenyegette Phenjant, amire a kommunista rezsim Guam lehetséges megtámadásával reagált.
Két hónappal később a Koreai-félszigeten uralkodó viszály ellenére mindkét ország beleegyezett, hogy a februárban megrendezett 2018-as phjongcshangi téli olimpián egy zászló alatt versenyeznek majd.
Ezután tartották a harmadik összkoreai csúcsot, amely során Kim Dzsongun vált az első észak-koreai vezetővé, aki betehette a lábát déli területekre az áprilisi panmindzsoni határátlépés után.
„Azért jöttem ide, hogy pontot tegyek a múltbéli összeütközéseink végére”, mondta Kim Mun Dzsein dél-koreai elnöknek a találkozón. Mindkét fél megállapodott abban, hogy együtt fognak működni a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésén, a míting egyúttal megalapozta Trump és Kim történelmi értekezletét is.
Trump és Kim csúcstalálkozója
Donald Trump és Kim Dzsongun 2018. júniusi összejövetele volt az Egyesült Államok és Észak-Korea vezetőjeinek első hivatalos találkozója. A történelmi eseményen megegyeztek a nukleáris tesztek beszüntetéséről, azonban az egy évvel későbbi, vietnami csúcson Trump elutasította Kim követeléseit a szankciók feloldásáról a denuklearizációért cserébe.
A két elnök a koreai határon 2019 júniusában újra találkozott egymással, mely során ismét a tárgyalások újraindítását szorgalmazták. Az USA ezután továbbra is a teljes atomfegyver-mentesítés mellett ágált, ezért a folyamatok megrekedtek.
A kapcsolati iroda felrobbantása
2020 júniusában újra felélénkült a konfliktus észak és dél között, ugyanis Észak-Korea egy 2018-ban épített kapcsolati irodát semmisített meg Keszongban.
A kommunista rezsim által működtetett hírügynökség jelentése szerint „június 16-án elégtételt vettünk az emberi árulás ellen, így a bűnösök végre megfizetnek a tetteikért.”
Észak-Korea valószínűleg azokra a szórólapokra reagált, amelyeket a határon átküldött lufikon terjesztettek szét a dél-koreaiak. Ezeken a pamfleteken Kim Dzsongunt kritizálták, valamint az ország elhagyására buzdították az észak-koreai lakosokat.
Phenjan az eset hatására megfenyegette Szöult, hogy ismét katonákat küld a demilitarizált zónába.
A háború kitörésének 70. évfordulójának estjén Kim Dzsongun ismét visszalépett, és azt nyilatkozta, felfüggeszti az északi hadsereg akcióit dél ellen. Szakértők szerint mindez azért történhetett, mert a diktátor szeretné, ha a dél-koreai adományok és támogatások továbbra is megérkeznének Észak-Koreába.
Kapcsolódó hír:
