Hazánkban csaknem egymillió felnőttet érint az élelmiszer-szegénység, vagyis ennyien nem engedhetik meg maguknak, hogy kétnaponta húst, vagy ennek vegetáriánus megfelelőjét fogyasszák. Bár az olasz adatok hiányoznak, a 26 EU-s országból csupán három helyen ennél súlyosabb a probléma.

A friss adatok szerint Bulgáriában a legrosszabb a helyzet, ahol a lakosság majdnem negyedét, 24 százalékot érinti az élelmiszer-szegénység. Kicsit jobb eredményt mértek Romániában (12,5 százalék) és Görögországban (11,3 százalék) is, Németország és Magyarország területén pedig a lakosság 10,5 százaléka szenved az élelmiszer-szegénységtől.

Ezzel szemben a lista másik másik végén található Cipruson a lakosok csupán 0,7 százalékát érinti a probléma, de Írországban is csak 0,9 százalékot mértek. A legjobban teljesítő országok között szerepelt még Svédország, Hollandia és Dánia – számolt be a Pénzcentrum.

A Magyarországon mért 10,5 százalék az EU-ban átlagosan tapasztalható élelmiszer-szegénység kétszeresét jelenti, a gyakorlatban pedig 870 ezer embert. Ez az arány pedig nem javul, ugyanis 2019-ben szinte ugyanez az eredmény született, a lakosság 10,4 százaléka nem tudott kétnaponta húst fogyasztani.

A statisztikát látva további aggodalomra ad okot, hogy évtizedek óta nem tapaszalt infláció van éppen hazánkban, ami a gazdasági elemzők szerint egy ideig velünk is fog maradni. Az élelmiszerárak emelkedése várható, és bár a csúcsdrágulás a zöldségeket érinti, a húsok ára is felszökik, így várhatóan egyre több lesz az olyan család, ahol a szükségesnél ritkábban kerül hús az asztalra.