Éveken át tartó energiaválságba szédíthette magát Európa
Az európai földgáztermelés és feldolgozás évek óta csökkendő tendenciát mutat, mely miatt sokkal kitettebbek lettek az importnak és a külső körülményeknek.
Fotó: EPA-EFE/Friedemann Vögel
Szinte üresen állnak jelenleg Európa hagyományos földgáztározói, rég látott módon alacsony a kontinens energiakészlete. Ez pedig csak azért aggasztó, mert Európa nagy részére még csak most jön az igazi tél.
Amos Hochstein amerikai energiabiztonsági szakértő már négy hónappal ezelőtt kiadta a riasztó figyelmeztetést, hogy Európa nem tesz meg eleget azért, hogy felkészüljön az előttünk álló sötét és hideg évszakra, amely jóslat végül ijesztően beigazolódott.
A földgázkészlet visszaesett, a kereslet megnövekedett, mely piaci folyamat ahhoz vezetett, hogy a tavalyi állapotokhoz képest megnégyszereződött a földgáz ára a kontinensen, mely egyszerre van bénító hatással a vállalkozásokra és az egyszerű magánemberekre is.
A térséget érintő energiaválság pedig két dolognak tette ki igazán az Európai Uniót: az időjárás kegyeinek és Vlagyimir Putyin jóindulatának. Az NDTV szavaival élve: „mindkettőt szinte nevetségesen nehéz megjósolni”.
„Az energiaválság éppen akkor csapott le a blokkra, amikor az ellátási lánc biztonságának kérdése nem volt az unió által priorizált ügyek között” – fogalmazott egy szakértő, aki arra számít, hogy az árfolyam változékonysága miatt politikai feszültség alakulhat ki Brüsszel és a tagállami vezetők között.
Mint a Bloomberg beszámolója alapján az NDTV fogalmaz, a helyzet ugyan a semmiből szakadt a kontinens nyakára, már évek óta formálódóban volt. Ez több okra vezethető vissza, melyben szerepet játszik a környezetvédelem is.
Európa éppen az energiaátmenet kezdeti fázisában van, a szénalapú erőműveiket folyamatosan állítják le, miközben megújuló energiával működő erőműveket indítanak be. A szél- és napenergia ugyan tisztább energia, de mennyisége sokkal változékonyabb, melyet jól illusztrál az előállított szélenergia hirtelen történő visszaesése.
Oroszország politikai machinációi is közrejátszottak, még ha Putyin állítása szerint bármelyik pillanatban készek még több földgázt biztosítani a kontinens számára. Ez abban nyilvánult meg, hogy a nyáron folyamatosan csökkentették a szállított gáz mennyiségét, mely az Északi-tenger termelésének visszaesésével kiegészülve komoly szerepet játszott a készlethiányban.
Mindeközben pedig Japán és Kína jelentős mértékben megnövelte a cseppfolyósított földgáz-importjait, mely tovább csökkentette Európa potenciális készleteit. Így jutottunk el ehhez a helyzethez, amihez természetesen kellett, hogy a kontinens figyelmetlen legyen a melegebb hónapokban.
Az európai gáztermelés tehát visszaesett, az importok szerepe nőtt, amelynek Oroszország örül a leginkább. A Gazprom és európai partnerei például 11 milliárd dollárt öltek az Északi Áramlat-2 gázvezetékbe, amely a Balti-tengeren keresztül köti össze Németországot és Oroszországot egy közvetlen vezetékkel.
Az Északi Áramlat-2 és vele együtt a földgázárak azonban további pofont kaptak az új német kormánnyal, amely STOP-táblát mutatott a vezetéknek, különböző formai dolgokra hivatkozva felfüggesztették az engedélyeztetési eljárást. Maga Putyin is kiemelte ezzel kapcsolatban, hogy ha megjön az engedély, a megnövekedett gázkészlet csökkentené az árakat.
Habár az USA-ból érkező cseppfolyósított földgáz enyhített némileg a helyzeten, Franciaországnak karbantartási okok miatt le kell állítania az atomerőmű-kapacitásainak 30 százalékát, miközben Németország az atomerőműveinek felét bezárta januárban. Ez miatt attól aggódnak sokan, hogy a téli hónapokra egyszerűen elfogy a gáz a kontinensen.
A földgáztározók jelenleg 56 százalékos kapacitásig vannak tele, amely 15 százalékkal alacsonyabb, mint az elmúlt tízéves átlag. Ha csak nem történik változás, nem növelik az orosz importot, akkor márciusra a készlet 15 százalék alá csökkenhet, ami történelmi mélypont lenne.
Európa pedig látszólag szemellenzővel állt bele a helyzetbe, már csak azért is, mert a válság ellenére mindenki a zöld energiával és a zöld átmenettel foglalkozik. A probléma csak az, hogy ennek az átlagos állampolgár fogja meginni a levét, aki nyögni fogja a gázszámláját a téli hónapokban.
