Harminc év után foglalkozik újra Kína a nők jogaival
A kínai propaganda a „gyengébbik nem” győzelmeként aposztrofálja a jogaikat szabályozó törvény felülvizsgálatát, a valóság viszont azt mutatja, hogy amióta Hszi Csinping az ország első embere, sokat romlott a nők helyzete.
Fotó: Unsplash/Leo RivasKorábban a #metoo mozgalom totális kontrollja és az aktivisták letartóztatása miatt került középpontba a téma Kínában, ahol legutóbb 2005-ben módosítottak a nőjogi és érdekvédelmi törvényen.
Átfogó korrekcióra viszont 30 éve nem került sor, így nagy kérdés, hogy a mostani alkalommal sikerül-e érdemleges változásokat elérni? A kínai nők mindenesetre nem várnak jelentős javulást, és még maga a pártmédia sem tud dűlőre jutni a lényeges kérdéseket illetően.
Hiába nevezik ugyanis mérföldkőnek a mostani állami kezdeményezést, a nőjogi mozgalmakat továbbra elítélik, azokat nyugati befolyásolásnak tekintik – számolt be róla a The New York Times
Ennél is komolyabb problémát jelent, hogy a szexuális zaklatásokkal kapcsolatos kereseteket többnyire elutasítják, a nők pedig nem mernek a bírósághoz fordulni, hiszen gyakran előfordul, hogy az áldozatoknak kell kártérítést fizetni, vagy éppen a munkájukat veszítik el, ha kiderül az ügy.
Márpedig Kínában kiderül. Ám amennyiben a törvényhozás végre tényleg eljut odáig, hogy felülvizsgálja a szexuális zaklatás jogi meghatározásait és azt megfelelően alkalmazza is, úgy valóban javulhat a nők helyzete az országban.
