Élő sejtre bukkantak az univerzum mélyén

Megdöbbentő felfedezést tettek a madridi Spanyol Asztrobiológiai Központban dolgozó csillagászok Víctor Rivilla vezetésével, a kutatócsapat ugyanis a legegyszerűbb foszfolipid létfontosságú összetevőjére bukkant a világűrben.

Ha valaki nem tudná, a foszfolipidek olyan molekulák, amelyek a Földön az élőlények sejtjén található membránt, vagyis sejthártyát alkotják. Az etanolamin néven ismert foszfolipid-összetevő felfedezéséről az arXiv tudományos folyóiratban megjelent, szakértői elbírálásra váró tanulmányban számoltak be, és azt írták, az élet létrejöttéhez szükséges anyagok minden valószínűség szerint kizárólag a csillagközi térből származhattak. Soron kívül Gulyás Gergely Magyar Péterről: „Időben szóltam, hogy elmebeteg”

A tudomány egyelőre nem szolgál teljes magyarázattal az élet eredetéről, de néhány dologgal már tisztában vagyunk. Tudjuk, hogy az élet körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt kezdődött a Földön, mégpedig számtalan molekuláris komponens bevonásával. Az egyik elmélet szerint ezek az összetevők azért álltak rendelkezésre a Földön, mert a bolygót az űrből „beoltották” az élethez szükséges építőelemekkel, a kozmosz ugyanis tele van gázzal és porral, amelyek tartalmazzák az alapvető szerves molekulákat.

A csillagászok megfigyelték és feljegyezték ezeket az építőelemeket, amelyek aminosavakból, a fehérjék előanyagaiból, valamint olyan molekulákból állnak, amelyek képesek információt tárolni DNS formájában. Léteznek azonban más, az élet szempontjából kulcsfontosságú összetevők is – olyan molekulák, amelyek képesek membránokat alkotni, és az élethez szükséges anyagokat protocelláknak nevezett rekeszekbe zárni és megvédeni.

A kutatócsapat a Sagittarius B2 nevű csillagközi gáz- és porfelhő fényét elemezte, amely mindössze 390 fényévre található a Tejútrendszer középpontjától. Az asztronómusok szimulálták azt a spektrumot, amelyet az etanolaminnak a felhőben feltételezett hideg hőmérsékleten kellene produkálnia, ezt követően a felhőn áthaladó fényben rábukkantak a nyomára.

Korábban a csillagászok már találtak etanolaminokat meteorokban, és azóta sem tudják, hogyan kerültek oda – egyesek szerint kizárólag egy aszteroidán lejátszódó bizarr reakciósorozat révén keletkezhettek, a legújabb felfedezés alapján viszont sokkal elterjedtebbek lehetnek az univerzumban.