Brazil őslakosok: „lehet, hogy ki fogunk halni”
A tradicionális, az átlagember fogalmai szerint sámáni közösségek rendkívüli kulturális jelentőséggel bírnak Brazíliában, a mai napig még számos közösség létezik az Amazonas szívében, akik őslakos közösségeknek tekinthetők.
A tradicionális, az átlagember fogalmai szerint sámáni közösségek rendkívüli kulturális jelentőséggel bírnak Brazíliában, a mai napig számos közösség létezik az Amazonas szívében, akik őslakos közösségeknek is tekinthetők.
A Xikrin őslakos falu egyik vezetője szintén a koronavírus áldozatává vált, mint utólag kiderült. A lánya beszámolója szerint a vezető nem volt hajlandó elmenni egy városi kórházba, mert attól félt, soha nem tér vissza, ezért inkább a biztos halált választotta a saját falujában. Halálával több évtizednyi tudás és vezetés távozott a földről.
Kevés olyan közösség van Brazíliában, amit valamennyire ne érintett volna a koronavírus, viszont az őslakosközösségek különösen érzékenyen érintettek. Vezetők, öreg bölcsek, hagyományos gyógyítók – a koronavírus-járvány az őslakos közösségekben sem válogat. Az emberéletek féltése mellett azonban felmerül az aggodalom, hogy a törzsi történelem, kultúra és a természetgyógyászat is a sírba megy a közösségi emberek halálával.
A Munduruku-törzs beszámolója szerint már 10 sábio, vagyis bölcs ember lelte halálát a gyilkos kórban. A törzs vezére szerint azért is különös veszteség a bölcsek halála, mert a közösségeikben élő könyvtáraknak tekintik őket.
Az Apib nevű őslakosokat tömörítő szervezet szerint már legalább 5613 megbetegedés és 294 haláleset következett be 103 közösség viszonylatában. A szervezet vezetője csontvelőig sokkoló mondattal illette a folyamatosan romló helyzetet: „lehet, hogy ki fogunk halni”, mondta.
Az őslakosok szerint Jair Bolsonaro brazil elnököt lehet elővenni ezért, ugyanis egyáltalán nem tesz semmi erőfeszítést, hogy az ország körülbelül 900 000 őslakosát valamilyen védelemben részesítse. Alapvető higiéniai és élelmiszerellátásbeli gondokkal is küzdenek, ezért a fertőzésveszélyt bevállalva többeknek a közeli városokba kellett utazni segítségért.
A legnagyobb rezervátumban, a Yanonamiban, ahol korábban más járványok – mint a kanyaró vagy az influenza – már súlyosan megtizedelték a közösséget, pedig attól tartanak, hogy a vadmacska-vadászok miatt fog terjedni közösségükben a vírus, ami már így is 98 fertőzöttet és 4 halálesetet számlál.
Arról azért nincs szó, hogy senki nem tesz értük semmit, a Sesai nevű őslakos egészségügyi szolgálat például 600 000 védőfelszerelést küldött már nekik, kedden pedig a brazil Kongresszus fogadott el egy törvényt, amivel garantálják az őslakosoknak a sürgős segítséget.
A probléma azonban attól még súlyos, ugyanis eddig is gondot okozott a brazil társadalomban, hogy az őslakosokat kisebb-nagyobb diszkrimináció éri. Nem megfelelő ellátás, meg nem érkező élelmiszeradományok, elfelejtett közösségek – jelenleg ez jellemzi a brazil őslakosok helyzetét, ami szép lassan katasztrófa fele torkollik.
Kapcsolódó hír:
