Tajvan szerint Kínának esélye sem lenne a győzelemre egy esetleges háború kirobbanásakor

A tajvani hadsereg jól őrzi a kikötőket és a repülőtereket, amelyeket ezért nem lenne könnyű rövid idő alatt elfoglalni – áll a jelentésben, amely egyúttal kiemeli, hogy egy partaszállási kísérlet „rendkívül magas kockázattal bírna„.

A tárca részéről kiemelték, hogy Kínának nehézséget jelentene, hogy szárazföldi erőit viszonylag rövid időn belül a szigetre juttassa, és az utánpótlásról – tehát további katonákról, fegyverekről, valamint egészségügyi felszerelésről – sem tudna gondoskodni. Soron kívül Nagyar Márton a romániai életszínvonalról: „A románok sehol nincsenek hozzánk képest”

„Tajvanhoz közel amerikai és japán támaszpontok is találhatók, és a kommunista Kína bármely támadását észrevennék” – emlékeztet továbbá a jelentés, amelynek összeállítói ezért úgy vélik, Kínának egy esetleges offenzíva alkalmával külön kéne olyan csapatokról gondoskodnia, amelyek idegen katonai beavatkozást is ki tudnak védeni.

A 2016-ban elnökké választott Caj Jing-ven hivatalba lépése óta Tajvan növelte a védelmi célokra szánt kiadásait, legutóbb új, korszerű F-16-os vadászbombázókat is hadrendbe állított. A sziget legnagyobb fegyverszállítója az Egyesült Államok, jóllehet Washington hivatalos diplomáciai kapcsolatot nem tart fenn Tajvannal. Tajpej az elkövetkezendő öt évben elsősorban a haditengerészetet akarja korszerűsíteni.

Mindeközben nem csillapodik a feszültség a sziget és Kína között. Az utóbbi saját részének tekinti az 1949 óta saját kormányzattal rendelkező Tajvant, amely többször sérelmezte, hogy kínai gépek megsértették légterét. Kína szerint a Tajvan térségében folytatott katonai manőverek célja szuverenitásának megvédése, továbbá a külföldi erők elrettentése. A tajvani kormány ugyanakkor ezeket megfélemlítési kísérletnek minősíti.