Fogalma sincs arról a tudósoknak, honnan jöhetett az omikron-variáns
November végén jártunk, amikor megérkeztek az első hírek egy nagyon erősen mutálódott koronavírus-variánsról, amivel kapcsolatban továbbra is sok a kérdőjel.
Puseletso Lesofi az új koronavírus omikron mutánsának mintáit szekvenálásra készíti elõ a dél-afrikai Elandsdoornban mûködõ Ndlovu Kutatóközpontban 2021. december 8-án. A központ annak a dél-afrikai kutatóhálózatnak a része, amely felfedezte a koronavírus omikron változatát.
MTI/AP/Jerome Delay
Szinte csak annyi biztos jelenleg, hogy a variánst omikronnak nevezte el a WHO és elsőre úgy tűnik, nagy hatékonysággal kerüli a természetes és a vakcinák által előidézett mesterséges immunvédelmet. Vannak biztató hírek arról is, hogy enyhébb megbetegedést okozhat.
Egyelőre azonban arról sincs senkinek tudomása, hogy ki lehetett az omikron zéró páciense, amelyről több teória is van: dél-afrikai egyetemi hallgatók, botswanai diplomáciai misszió vagy egy dél-afrikai utazó, akinél egy hongkongi karanténhotelben fedezték fel a fertőzést.
David Stuart, az Oxfordi Egyetem biológus professzora szerint az igazán rejtélyes az omikronban, hogy mégis honnan tudott ennyi mutációt összeszedni úgy, hogy ennek folyamatát egyáltalán nem érzékelték, csak a végkifejletet.
Sarah Otto, a British Columbia Egyetem evolúciós biológusa is egyetértett abban, hogy az omikron mintha egy éve csak rejtőzködött volna. Ezt arra alapozza, hogy a genetikai jellemzői alapján sokkal inkább hasonlít a vuhani vírustörzsre, mint a bétára vagy a deltára.
Több elmélet is született, hogy ez hogyan alakulhatott ki, a legnépszerűbb mind közül az, hogy egy immungyengített vagy egy krónikus betegséggel küzdő ember szervezetében hónapokon keresztül mutálódott úgy, hogy közben tünetmentes fertőzést okozott. Egy elmélet szerint COVID-elleni gyógyszer eredménye az omikron, mások szerint ember-állat-ember lehetett a terjedési útvonal.
Richard Lessells, a dél-afrikai KwaZulu-Natal Egyetem fertőzőbetegség szakértője kiemelte, hogy vélhetően a mutáció Afrika déli részén és azon belül is Dél-Afrikában alakulhatott ki, mivel itt indított először járványhullámot.
Lessells és egy dél-afrikai kutatócsapat már tavaly is talált egy olyan HIV-fertőzöttet, aki elkapta a vírust, ami több mint hat hónapig volt a szervezetében és eközben nagyon sok helyen mutálódott, különösen a vírus tüskefehérjéjén, ahol az omikron is. Egy brit tanulmány hasonló folyamatot fedezett fel egy vérrákkal küzdő koronavírus-fertőzött esetében is.
Lessells elmondása szerint egy olyan ember esetében, aki kezeletlen HIV-fertőzéssel küszködik, nagyon gyenge lesz az immunválasz, ami nem tudja kitakarítani a vírust a szervezetből, cserébe megfelelő melegágya lehet a mutációknak, különösen azért, mert betegséget nem fog okozni.
Afrika déli és keleti részén mintegy 20 millió HIV-fertőzött lehet, csak Dél-Afrikában közel 2 millió ember esetében vagy nem azonosították még be, vagy nem kezelték vagy rosszul kezelték. Jonathan Li virológus szerint nem véletlen, hogy a béta és az omikron variánsok is ebből a régióból jöttek.
„A magas esetszám, az alacsony átoltottság és a több évtizedes HIV-válság elegyeként nagy az esélye, hogy a rossz immunrendszerrel rendelkezők nagyszámban voltak vírushordozók. Fontos kiemelni, hogy ezek az egészségügyi krízisek nem függetlenek egymástól”
fogalmazott Sarah Otto a Financial Timesnak.
William Haseltine amerikai virológus szerint viszont a Merck által fejlesztett koronavírus elleni gyógyszer, a molnupiravir lehet felelős az omikronért. A gyógyszer alapvetően a vírus replikálási lehetőségét lehetetleníti el, amely miatt a vírus mutálódni kényszerül, a tervek szerint viszont a gyógyszer itt is meggátolná a fertőződést.
Haseltine szerint ez azért lehet problémás, mert sokkal veszélyesebb variánsokat eredményezhet a Merck gyógyszere, az omikron esetében pedig nem zárható ki, hogy ez történt. A Merck a brit gazdasági lap kérdésére viszont tagadta a vádakat, szerintük Haseltine elmélkedésének semmi tudományos alapja nincs.
Stuart Ray, a Johns Hopkins Egyetem gyógyszerésze pedig azt az elméletet is kizárná, hogy az omikron úgy terjedt hosszú ideig, hogy egyszerűen nem ismerték fel a mutációkat. Szerinte ez már csak azért sem valószínű, mert nagyon szorosan fűződnek egymáshoz a mutációk, az elmélet esetében sokkal sokszínűbbek lennének.
A dél-afrikai tudósok az omikron kapcsán pedig arra figyelmeztetnek, hogy ebből a nyugati országoknak meg kellene tanulni a leckét. Az egyik tudós szerint érdemes lenne elkerülni azt a folyamatot, ami eddig volt jellemző:
„Ahhoz, hogy a járványnak véget vessük, minden régió problémáját egyszerre kell kezelni. Szürreális, hogy Afrika lehet az utolsó, amely omikron-specifikus vakcinát kap, ha szükséges”
