Teljes gazdasági blokád alá vonná Kína az európai államot, amiért Tajvannal létesített kapcsolatot
Megszokhattuk már, hogy meglehetősen erőszakosan reagál Kína minden esetben, ha megkérdőjelezik őket.
Hszi Csin-ping kínai elnököt ábrázoló kép egy kínai újság címlapján egy pekingi újságárusnál 2021. november 12-én. Elõzõ nap a Kínai Kommunista Párt központi bizottságának plenáris ülésén határozatot fogadtak el, amelyben Hszi szerepét döntõ fontosságúnak nevezték a kínai nemzet újbóli felvirágzása szempontjából, megerõsítve ezzel az elnök pozícióját a párt és az ország élén. Miután 2018-ban törölték az alkotmányból azt a korlátozást, miszerint az elnöki és alelnöki tiszteket legfeljebb két cikluson át töltheti be ugyanaz a személy, Hszi akár élete végéig maradhat a pozíciójában.
MTI/EPA/Roman Pilipej
Litvánia azonban teljes pályás letámadást kaphat nyakába, ugyanis Kína közölte a multinacionális vállalatokkal, hogy amennyiben nem szakítják meg az összes kapcsolatukat Litvániával, kizárják őket a kínai piacról – írja a Reuters.
Kína gyakorlatilag nullára csökkentette Litvániával a diplomáciai kapcsolatát, miután Tajvannal közösen külképviseleti irodát nyitottak egymás fővárosában. Litvániától ez nagyon bátor húzás volt, kiindulva abból, Peking milyen hisztérikusan szokott az ilyenekre reagálni.
Tajvan kérdése különösen érzékeny pont Kína számára, ugyanis bár Tajvan önmagát független államnak tekinti, Kína állítása szerint az ország területéhez tartozik. Fontos különbség azonban, hogy Tajvan egy demokrácia, míg Kína egy kommunista autokrácia.
Wang Wenbin, a kínai külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy teljes rendben van az, hogy felszólították a multikat Litvánia bojkottálására, mert beleférnek a nemzetközi kereskedelmi szabályokba:
„Litvánia azt a hamis látszatot keltette, hogy Tajvan különálló entitás Kínától, ami súlyosan megsértette Kína szuverenitását és területi integritását, valamint egy vérlázító precedens állított a nemzetközi közösségben. Kína mindenáron meg fogja védeni a szuverenitását és a területi integritását”
Habár Litvánia és Kína között nem túl jelentős a kereskedelem, a balti állam exportorientált gazdaságában több száz olyan cég szerepel, amely többek között bútorokat, lézereket, élelmiszert és ruhát gyárt olyan cégek számára, amelyek Kínában is értékesítenek.
Mantas Adomenas, Litvánia külügyminiszter-helyettese is elmondta, hogy Kína már ki is küldte az üzeneteket a különböző multinacionális cégeknek, hogy ha litván beszállítótól vásárolnak, akkor felejtsék is el, hogy a kínai piacon értékesíthetnek.
„Már láttunk is arra példát, hogy egyes cégek felmondták a szerződéseiket litván beszállítókkal” – mondta Adomenas, azonban ezeket a cégeket nem nevezte meg. A helyi iparos szakszervezetek pedig megerősítették, hogy ez a helyzet alakult ki.
