Folytatódik a kínai terjeszkedés, újabb katonai bázist építhetnek külföldön
Folytatja globális gazdasági és katonai terjeszkedését Peking, amely ezúttal az Atlanti-óceánhoz akar közelebb kerülni egy katonai bázissal.
A kínai Népi Felszabadító Hadsereg egyik katonája õrt áll a Csing-tao nevû rakétaromboló hadihajó elõtt a San-tung tartománybéli Csing-taóban 2012. december 27-én. Ezen a napon a Csing-taón kívül másik három hadihajó is látogatható az érdeklõdõk számára a hadsereg által rendezett nyílt napon. (MTI/EPA/NG Kong)
Kína tartós hozzáférést kíván biztosítani magának az Atlanti-óceánra, ezért új katonai bázist építhetnek az óceán partján található Egyenlítői-Guineába – számolt be amerikai hírszerzési információk alapján a Wall Street Journal.
A lapnak nyilatkozó tisztviselők nem fejtették ki részletesen Kína terveit, állításuk szerint azonban az Atlanti-óceáni terjeszkedéssel az lenne a cél, hogy fokozottabb veszélyt jelentsenek az Egyesült Államokra, illetve jóval közelebb kerülnének az Afrika keleti partján található hadihajóikhoz.
Stephen Townsend, az USA afrikai haderejének főparancsnoka még áprilisban fejtette ki a Szenátus előtt, hogy Kína az egyik legjelentősebb fenyegetést jelenti a kontinensen, valamint már akkor jelezte, hogy az Atlanti-óceánnál fognak létrehozni egy katonai bázis.
„Katonailag hasznos bázist akarnak, ami nem csak azt jelenti, hogy tudnak majd üzemanyagot és élelmiszert vásárolni, hanem olyan kikötőt hoznának létre, ahol lőszerrel tudják újratölteni hadihajóikat és meg is tudják javítani azokat”
Jon Finer, Biden egyik nemzetbiztonsági tanácsadója ezért októberben Egyenlítői-Guineába utazott, ahol megpróbálták meggyőzni az ország elnökét, Teodoro Obiang Nguema Mbasogót, hogy ne engedjék Kínának a katonai bázis építését.
Obiang egyébként a világ egyik legrégebb óta hatalmon lévő államfője, immáron 40 éve irányítja vasmarokkal Egyenlítői-Guineát. Maga Obiang is puccsal került hatalomra, azóta pedig jelentősen elnyomta a szólás- és sajtószabadságot, emberi jogokat és a civil társadalmat.
Az elmúlt hónapok során jelentősen megnövekedett a feszültség Kína és az Egyesült Államok között, elsősorban Tajvan kérdése miatt. Az USA ezen felül azért is kritizálta Pekinget, amiért de facto népirtást folytatnak a muszlim ujgur kisebbség ellen.
