Börtönbüntetést kapott a puccsal megbuktatott vezető, koncepciós pert sejtenek
Habár tavasz óta nem sok figyelmet kap a sajtótól, továbbra sem ért véget a mianmariak küzdelme a hatalmat önkényesen átvevő hadsereggel.
Aung Szan Szú Kjí (Aung San Suu Kyi), a mianmari (burmai) ellenzéki Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) Nobel-békedíjas elnöke beszédet mond a mártírok napja alkalmából tartott megemlékezésen Rangunban 2015. július 19-én. Mianmarban ezen a napon kilenc nemzeti hõsre, köztük Aung Szan Szú Kjí apjára, Aung Szan tábornokra emlékeznek. (MTI/EPA/Lynn Bo Bo)Négy évi börtönbüntetésre ítélte hétfőn egy mianmari különbíróság az ország volt vezetőjét, Aung Szan Szú Kjit, akit a koronavírus-járvány miatti előírások megszegésében és a közrend megzavarásában találtak vétkesnek – közölte a mianmari junta szóvivője, Zaw Min Tun a sajtóval hétfőn.
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az Európai Unió nevében közzétett nyilatkozatában elítélte, és „politikai indíttatásúnak” nevezte az egykori mianmari vezetőre kiszabott börtönbüntetést.
Kijelentette: az ítélet „a demokrácia jelentős visszaesését mutatja, és újabb lépést jelent a jogállamiság lebontása és az emberi jogok további megsértése” felé Mianmarban.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy a hadsereg cselekedetei a nép akaratának teljes elutasítását mutatják. Ezzel kapcsolatban elengedhetetlennek nevezete, hogy a katonai hatóságok lehetővé tegyék az ország gyors visszatérését a demokrácia útjára.
Ezt megelőzőn Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa ítélte el az egykori mianmari vezetőre kiszabott büntetést. „Politikailag motivált kirakatpernek” nevezte a bírósági eljárást, és Szú Kji azonnali szabadon bocsátását követelte.
A Szú Kji elleni ítélet „újabb ajtót zár be a politikai párbeszéd lehetősége előtt” Mianmarban, és ez csak tovább fogja mélyíteni a februári katonai hatalomátvétellel szembeni ellenérzéseket – fogalmazott az emberi jogi főbiztos Genfben kiadott közleményében.
A februári puccsig az ország de facto vezetőjének számító 76 éves, Nobel-békedíjas Aung ellen 12 ügyben emeltek vádat elmozdítása óta, egyebek között az export-import szabályok és államtitok megsértése, valamint korrupció miatt, és összesen akár több mint száz év börtönbüntetést is kaphat.
Eközben a hét végén újabb tüntetéseket tartottak az ország legnagyobb városában, Rangunban, ahol a hadsereg hatalomátvétele ellen békésen tiltakozó emberek közé katonai teherautó hajtott, szemtanúk és a megmozdulás szervezői szerint három embert halálra gázoltak.
„A junta célja egyértelmű: a lehető legnagyobb félelmet és pánikot akarja kelteni, és a legsúlyosabb fájdalmat, traumát és szenvedést akarja okozni, tekintet nélkül az áldozatokra. Azt üzeni, hogy bárkit, bármikor meg lehet ölni, őrizetbe venni, megverni vagy megsebesíteni pusztán azért, mert rosszkor volt rossz helyen”
közölte az ellenzéki árnyékkormány.
Ramanatan Balakrisnan, az ENSZ mianmari koordinátora közleményben a felelősök megbüntetését sürgette, az Egyesült Államok ranguni nagykövetsége szintén elítélte a történteket.
A The Global New Light of Myanmar című kormánypárti napilap „törvénytelen zavargást” emlegetett, hozzátéve, hogy a hatóságok nyolc tüntetőt letartóztattak. A lap nem tett említést halálos áldozatokról.
A hadsereg februárban vette át a hatalmat, és Aung mellett az általa vezetett kormányzó Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) párt számos politikusát letartóztatták. A hadsereg azzal indokolta a hatalomátvételt, hogy a kormány nem vette figyelembe a tavaly novemberi választással kapcsolatos panaszait. A választást toronymagasan az NLD nyerte.
Michelle Bachelet közleményében kitért arra is, hogy a puccs óta a hadsereg több mint tízezer embert vett őrizetbe, és legalább 175 olyanról tudnak, aki a rossz bánásmód, illetve a kínzások következtében életét vesztette. A főbiztos követelte, hogy bocsássanak szabadon mindenkit, akit törvénytelenül vettek őrizetbe a mianmari hatóságok.
Nyilatkozatában Josep Borrell szintén az összes politikai fogoly és a puccs óta önkényesen fogva tartottak azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására szólított fel.
Forrás: MTI
