Hiába növekszik az átlagkereset, az infláció miatt nem érezhető javulás
A KSH legújabb statisztikáiból kiderült, szeptemberben a teljes munkaidőben dolgozók havi nettó átlagkeresete 284 700 forint volt, ám gazdasági elemzők szerint hiába emelkedtek a bérek, ha a pénzromlás megakadályozta az értékük növekedését.
Twenty20
Jelenleg 4 millió 688 ezren dolgoznak Magyarországon főállásban, a bruttó átlagkereset pedig 428 000 forintnak bizonyult, ami nettóra átszámítva 284 700 forintra jön ki. Míg Nógrád megyében a nettó átlagkereset 2019-ben 180 ezer forint volt, addig Budapesten ennek csaknem a duplája, mégpedig 300 ezer forint.
Az átlagot leginkább a budapesti fizetések húzzák fel, miközben 17 megyében az országos átlag alatt keresnek az emberek. A Magyar Szakszervezeti Szövetség korábbi elnöke, Kordás László az ATV-nek adott interjújában kifejtette,
„Nem számítanak bele olyan vállalkozásoknál foglalkoztatott munkavállalókat, akik általában a minimálbér vagy a környékén vannak foglalkoztatva és ezt az átlagos kereseti számot ez a réteg lehúzná. Ezek általában az egy-öt fő közötti foglalkoztatotti létszámmal dolgozó vállalkozások.”
Hazánkban nettó 680 euró körül mozog az átlagbérezés, Európában csak néhány országban, például Szerbiában, Bulgáriában és Romániában keresnek rosszabbul, míg a legtöbb pénzt Norvégiában viszik haza.
Hornyák József, a Portfolio.hu makroelemzője elmondta, a fizetések négy százalékos emelkedését egy hat százalékos inflációnövekedés kísérte, ami a keresetek vásárlóértékének csökkenésével járt. Az uniós átlagtól leszakadtunk, felzárkózni csak akkor tudnánk, ha az árak évente 2-3 százalékkal emelkednének, a fizetések pedig 10 százalékkal növekedne.
„Ebben nem lesz változás, nem csak a következő hónapokban, hanem még a következő évben sem. Arra lehet számítani, hogy az infláció nem fog visszatérni a jegybanknak a 3 százalékos céljához, jövőre is inkább négy-öt- hat százalék körüli emelkedésre lehet számítani” – tette hozzá.
