Mi az agorafóbia, és hogyan kezelhetjük?
Az agorafóbiában szenvedők félnek a nyílt terektől, a nyilvános helyektől és a tömegtől, mert úgy érzik, hogy veszély esetén nem tudnak elmenekülni, ezért pánikba esnek.
Nemrég Simon Clarke brit pénzügyminiszter vallotta be a nyilvánosság előtt, hogy agorafóbiával küzd, a mentális egészséggel foglalkozó szervezetek pedig üdvözölték az egyenes kommunikációt a témáról, hiszen egy nagyon fontos betegségből van szó, mely a legtöbb ember életét megkeseríti.
A pénzügyminiszter elmondta, hogy agorafóbiája „megakadályozza, hogy bizonyos nyitott terekben jól érezzem magam”, ezért bizonyos eseményeken nem vesz részt, ahogyan végül kihagyta a hagyományos közös fotózást is a kancellárral. Azonban az agorafóbia nem egyedi betegség: 2019-ben Robbie Williams állt a nyilvánosság elé, és osztotta meg, hogy ő maga is akut szorongással küzd.
Az énekes először agorafóbiával küzdött, majd ez átalakult egy akut szorongássá, ami miatt bár évekig hatalmas közönség előtt lépett fel, mégis olyan állapotban volt, hogy ha épp nem koncertezett, konkrétan nem tudott felállni a kanapéról. Ahogy ő fogalmazott: „A testem és az elmém azt mondta, hogy nem mehetek sehova, hogy nem tehetek semmit”.
Pontosan mi az agorafóbia?
Az agorafóbiában szenvedők félnek a nyílt terektől, a nyilvános helyektől és a tömegtől, mert úgy érzik, hogy veszély esetén nem tudnak elmenekülni, ezért pánikba esnek. A betegség azonban ennél sokkal többről szól: nem csupán a paranoid félelem a nyílt terektől, ennél sokkal komplexebb pszichológiai betegség, mely sajátos tünetekkel jár.
Ilyen lehet a félelem a tömegközlekedési eszközökön való utazástól, vagy egy bevásárlóközponttól, ahol nagy a tömeg. Tulajdonképpen egy pánikbetegségről beszélünk, mely onnan ered, hogy a beteg egy adott helyhez vagy éppen helyzethez társítja szélsőséges szorongását, majd védelmi mechanizmusokat fejleszt ki azért, hogy elkerülje az ezekkel való találkozást.
Az agorafóbiában szenvedők sok esetben soha nem hagyják el házukat, és nem mernek egyedül kilépni onnan, mert rettegnek attól, hogy másokkal kell érintkezniük bármilyen formában – ez pedig azt eredményezheti, hogy az érintett nem képes egyedül ellátni mindennapi teendőit és segítőre, vagy gondozóra van szüksége.
Milyen tünetek alakulnak ki?
Amikor kialakul a betegség, az érintettek gyakran tapasztalhatnak pánikrohamhoz hasonló tüneteket, mint a felgyorsult szívverés, a hiperventilláció, a hányinger és az izzadás. Habár az agorafóbia más pszichés zavarok miatt is jelentkezhet, bizonyos konkrét megrázó események is kiválthatják: egy baleset túlélése, vagy a gyász.
Hogyan lehet kezelni?
A javaslatok szerint mindenképpen háziorvoshoz kell fordulni, aki ki fogja kérdezni a tüneteket, de az is rendkívül fontos, hogy kiderüljön, mikor kezdődött a betegség, és milyen eseményhez köthető.
Az alapvető javaslatok közé tartozik a rendszeres testmozgás, az egészségesebb táplálkozás, illetve az alkohol, a kábítószerek és a magas koffeintartalmú italok elhagyása; súlyosabb esetekben azonban a szakemberek akár kognitív viselkedésterápiát, relaxációs terápiát vagy gyógyszeres kezelést is javasolhatnak.