Kiderült, hogy miért vonulnak tömegesen az Egyesült Királyságba az illegális bevándorlók

A legutóbbi, Csatorna-alagútnál történt tragédiák komoly kérdéseket vetnek fel annak kapcsán, hogy vajon miért éri meg az illegális bevándorlóknak, hogy az életüket kockáztassák azért, hogy bejuthassanak az országba. Becslések szerint eddig több mint 26 ezer ember tette meg ezt a rendkívül veszélyes utat, de szinte biztos, hogy a valós szám ennél sokkal több.

Az a helyzet, hogy a legtöbb menedékkérő – függetlenül attól, hogy menedékkérelmük valós-e vagy sem – örökre ott marad az országban, mivel az Egyesült Királyság egy biztonságos és virágzó ország, és sokkal jobban támogatja a menedékérőket, mint a legtöbb környező ország.

Rendkívül fontos kiemelni, hogy nem csupán bevándorlókról beszélünk, mivel szét kell választani őket a gazdasági bevándorlók és a valóban üldöztetés elől menekülők csoportjára. Mivel egyes bevándorolók jóformán beszivárognak az országba, például leszállnak egy hajóról, és eltűnnek valahol az országban, soha nem lehet őket utolérni, hiszen meghúzódnak a feketepiacon, és elkerülik a hatóságokat.

Azok pedig, akik nem észrevétlenül szivárognak be az országba, hanem a tengeren érkeznek, de nem jutnak el a partig, a brit hatóságok mentőmellényeket és fóliatakarókat adnak nekik, majd partra szállítják őket. Miután a doveri kikötőben található központba szállítják őket, ruhát és meleg ételt kapnak – ráadásul egy friss jelentésből kiderült, hogy nem is spórolnak az ételen, ugyanis a belügyminisztérium a múlt hónapban 3000 csirkés kebabot rendelt a bevándorlóknak, darabját átszámítva 8500 forintért.

Ezt követően felveszik a bevándorlók adatait, majd jóléti vizsgálatokon esnek át, ezt követően pedig kiválasztanak számukra egy családot, vagy egy egyedülálló férfit, aki segíti őket a jövőben; a kiválasztás után pedig szállodába utaztatják őket. Annak érdekében, hogy a belügyminisztérium tudja tartani a kapcsolatot velük, még az adófizetők pénzén vásárolt telefonokat is adnak nekik, emellett átszámítva 17 ezer forintnyi költőpénzt is kapnak.

A várandósok és a csecsemőket, valamint kisgyermekeket gondozók pedig további, egyszeri 130 ezer forintnak megfelelő összegű támogatást is igényelhetnek. A támogatás azonban itt még nem ért véget: a válság tavalyi kirobbanása óta szinte csak bevándorlókat látni a szállodákban, a három- és négycsillagos szállásokon pedig teljes ellátást biztosítanak számukra – mindezt szintén az adófizetők pénzéből.

A szállások költségei 42 százalékkal dobták meg az ország menekültügyi kiadásait, mely a márciusig tartó időszakig 1,4 milliárd fontra emelkedett. Azt azonban egyre nehezebb kiszűrni, hogy a menedékkérők valóban jogosultak-e a támogatásra, vagy sem, mivel az embercsempészek és emberkereskedők még Franciaországban megosztják velük azokat a legfontosabb érveket, melyekkel nyert ügyük lehet a menedékkérelemben – ezzel együtt az útlevelüket is megsemmisítik.

S mivel az ország látszólag tárt karokkal fogadja a menedékkérőket, sokan kihasználják és hazudnak arról, hogy hány évesek. Jelentésekből kiderült, hogy több menedékkérő is elhitette a hatóságokkal, hogy még nem töltötte be 18. életévét, ezt követően pedig együtt tanultak a brit diákokkal a brit középiskolákban.

De a terroristák is ügyesen forgatják a szavakat és ismerik jogi lehetőségeiket: Emad Al Swealmeen már hét éve volt menedékkérő státuszban, de kérelmét még nem bírálták el, ezért nem is toloncolhatták ki; a férfi azt állította, hogy áttért a keresztény vallásra, hogy jó benyomást tegyen a hatóságoknál, majd hónapokkal később terrortámadást hajtott végre az országban.

(Daily Mail)