Elemzők szerint a munkaerőpiac visszatért a válság előtti szintre
Elemzők szerint a munkaerőpiac már újra a válság előtti állapotát mutatja.
Fotó: Unsplash/Charlie FirthA vállalkozások bővítési szándéka egyre keményebb korlátokba ütközik, ami bérversenyhez vezet és az infláció erősödését vetíti előre – így kommentálták a legfrissebb munkaerőpiaci adatokat az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtöki jelentése szerint a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma szeptemberben 9 ezerrel volt több az előző havinál és 4 ezerrel nőtt az egy hónappal korábbihoz képest. A foglalkoztatotti létszám háromhavi mozgó átlaga a július-szeptemberi időszakban 36 ezerrel nőtt az előző év azonos időszakához képest és 4 ezerrel volt magasabb az egy hónappal korábbi gördülő átlagnál.
A munkanélküliségi ráta az előző havival azonos, 4,0 százalékos volt, a július-szeptemberi időszakban pedig 3,9 százalékos volt, 0,2 százalékponttal csökkent az egy hónappal korábbihoz képest. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában azt emelte ki, hogy a legfrissebb adatok szerint továbbra is stabilitás jellemzi a munkaerőpiacot. A munkanélküliségi ráta lényegében öt hónapja stagnál.
A részletes adatokból ugyanakkor egy rendkívül érdekes folyamat rajzolódik ki. A gazdaságilag aktívak száma egy hónap alatt közel 9 ezerrel emelkedett és közülük 8 ezren egyből el is helyezkedtek. Ez jól mutatja, hogy milyen jelentős felszívó ereje van jelenleg a magyar munkaerőpiacnak. Egyre több szektorban jelentkezik munkaerőhiány, miközben a munkaerő kínálata továbbra is korlátos. A munkanélküliek számának stagnálása munkaerőpiaci súrlódások jelenlétére, sőt talán erősödésére utal – jegyezte meg az elemző.
Kitért arra is, hogy folyamatosan és jelentősen csökken a potenciális munkaerő-tartalék, ami egyre inkább súlyosbítja a munkaerőhiányt. A gazdaság tehát dinamikusan bővül, de közben a munkáltatók nem képesek betölteni az újonnan létrejövő – vagy épp régóta meglévő – üres álláshelyeket. Tehát a munkaerőpiac is utolérte a válság előtti állapotát. Mindez jelentős munkahelyi fluktuációt hozhat, folyamatosan emelve a bérnyomást, így az ING Bank szakértőjének értelmezése szerint a legfrissebb adatok továbbra is a várhatóan erősödő inflációs nyomásra világítanak rá.
Előre tekintve Virovácz Péter szerint az év végére 3,8 százalék közelébe mérséklődhet a munkanélküliségi ráta, ugyanis az egyre erősödő munkaerőhiány talán képes lehet felszívni a tartós munkanélküliek egy kis részét. Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában azt emelet ki, hogy a nyári felfutással párhuzamosan új csúcsra emelkedett a foglalkoztatottság.
A harmadik hullámos korlátozások végével hamar magára talált a hazai munkaerőpiac. A nyitási lehetőséggel párhuzamosan láthatóan aktív toborzásba kezdtek a vállalatok, így a nyár végére visszatért a válság előtti feszesség a hazai piacra.
A Takarékbank várakozása szerint idén 4,0 százalékos jövőre pedig 3,3 százalékos lehet a munkanélküliség. A kormány munkahelyvédelmi intézkedései, a bértámogatások, az adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium érdemben hozzájárultak a munkahelyek megőrzéséhez – jegyezte meg. Úgy látja: az idei év második felében újra elérkezhet a másfél évvel ezelőtt látott munkaerőhiányos és erőteljes bérversennyel járó munkaerőpiaci környezet, ami már a második negyedévtől kezdődően a fogyasztásra és a GDP-re is pozitív hatást fejt ki.
Ez egyben igazolja a felfelé mutató inflációs kockázatokhoz fűződő aggodalmakat is, mivel a munkaerőpiaci feszesség gyors emelkedése a bérnövekedés ütemét is tovább gyorsítja, miközben a kínálati oldal több esetben még mindig nem épült fel teljesen, továbbra is jelen van a globális alapanyaghiány és egyelőre a mértéke sem látszik enyhülni – mutatott rá.
Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője szerint a gazdaságban folytatódó kilábalást mutatja, hogy szeptemberben tovább emelkedett a foglalkoztatás, és ezzel már érdemben meghaladja a válság előtti szintjét. A munkaerőpiac bővülése elsősorban az elsődleges munkaerőpiacon ment végbe, mivel a közfoglalkoztatás keretében dolgozók száma csökkent és mérséklődött a magyar háztartásban élő, de külföldi telephelyen dolgozók száma is, akik a járványhelyzetre tekintettel hazatérhettek.
A munkaerőpiac bővülése a következő időszakban tovább folytatódhat, amennyiben nem kerül sor a gazdaság széles körét érintő lezárásokra, illetve sikerül orvosolni a kínálati oldalon megjelent problémákat, mint az egyes ágazatokat érintő alapanyaghiány vagy az energiaárak emelkedése. A munkaerőpiac azonban fokozatosan a demográfiai korlátokba ütközhet, ami a munkaerőhiány erősödését, így a bérek emelkedését vonhatja maga után.
