Mi a baj a tehenekkel és az éghajlati válsággal?

Az ember által okozott metánkibocsátás körülbelül egyharmada az állattenyésztésből, főként a hús- és tejelő szarvasmarhákból származik, amely a kérődzők emésztési folyamata során keletkezik.

A tehenek és más haszonállatok termelik az ember által okozott klímakibocsátás mintegy 14 százalékát, és a böfögésükből és trágyájukból származó metán az, ami a legnagyobb gondot és egyben a legjobb lehetőséget jelenti a globális felmelegedés elleni küzdelemben. Soron kívül Változékony idő vár ránk pénteken, havas esőre is van kilátás

Bár a metán viszonylag gyorsan lebomlik a légkörben, mégis erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid. E kibocsátások csökkentését az egyik legközvetlenebb lehetőségként emlegetik a globális felmelegedés lassítására a Glasgowban megrendezésre kerülő COP26-os ENSZ éghajlatváltozási tárgyalások előtt.

A metán csökkentésének lehetőségei közé tartozik a szarvasmarhák alternatív takarmányozása, az élelmiszer-veszteség és -hulladék csökkentése, valamint a hús- és tejtermelés csökkentése. Az ENSZ azt szeretné, ha más irányba terelődnénk a túlméretezett hús- és tejipartól, különösen a magas jövedelmű országokban.

Bár az USA és az EU a múlt hónapban közös ígéretet tett arra, hogy a következő évtizedben csaknem harmadával csökkenti a metánkibocsátást, a mezőgazdasági ágazatokra vonatkozóan nincsenek konkrét kötelezettségvállalások.

Új-Zéland az egyetlen ország, amely törvényt fogadott el az állattenyésztésből származó üvegházhatású gázok csökkentésére, de mivel a mezőgazdasági kibocsátások még mindig növekednek, a kormánynak azt a tanácsot adták, hogy a tehénállományt kell csökkenteni a célok eléréséhez.

Az Egyesült Királyság jogilag kötelező erejű kötelezettségvállalása, amely szerint 2050-re nettó nullára kell csökkenteni a kibocsátást, nem tartalmaz konkrét célokat a mezőgazdasági ágazatra vonatkozóan. A kormány nettó nullára vonatkozó terve csak annyit tesz, hogy „az angliai mezőgazdasági termelők 75 százaléka 2030-ra alacsony szén-dioxid-kibocsátású gyakorlatot fog folytatni”.

A skót kormány éghajlat-változási tervei célul tűzték ki, hogy a mezőgazdaságból származó kibocsátást 2032-re 9 százalékkal a 2018-as szint alá csökkentik, de az állattenyésztésre vonatkozóan szintén nem határoztak meg konkrétumokat.

Dánia nemrégiben jogilag kötelező érvényű célt fogadott el, amely szerint 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenteni kell a mezőgazdasági ágazatból származó éghajlat-változási kibocsátást az 1990-es szinthez képest, de ez sem tartalmaz konkrétumokat az állattenyésztésre vonatkozóan.

Az Egyesült Államokban Kalifornia állam célja, hogy 2030-ra 40 százalékkal csökkentse az állattenyésztési ágazatból származó kibocsátást a 2013-as szinthez képest, de nem igazán halad a cél teljesítése felé.

Brazília és Argentína, a világ két legnagyobb marhahústermék- és takarmánynövény-termelője a jelentések szerint határozottan érvelt az ENSZ azon ajánlása ellen, hogy a húsfogyasztás csökkentése szükséges az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez.

Annak ellenére, hogy Európában az állattenyésztésre vonatkozóan nincsenek klímaspecifikus célkitűzések, léteznek olyan környezetvédelmi politikák, amelyek korlátozhatják a hús- és tejágazatot. Hollandia például nemrégiben arra kényszerült, hogy radikális terveket terjesszen elő az állatállomány közel egyharmados csökkentésére az ammóniaszennyezés csökkentése érdekében – írja a Guardian.