Megszületett az ítélet a kőbányai machetés gyilkos ügyében
Emberölés, szexuális visszaélés és gyermekpornográfia bűntettében mondta ki bűnösnek a bíróság a kőbányai gyilkost.
Jogerősen életfogytiglanra ítélte a kőbányai machetés gyilkost a Fővárosi Ítélőtábla kedden – tudatta a bíróság honlapján közleményben.
Az ügyben a Fővárosi Törvényszék február 17-én hirdette ki elsőfokú, nem jogerős ítéletét, amelyben a fiatalembert emberölés, szexuális visszaélés és gyermekpornográfia bűntettében mondta ki bűnösnek, és ezért halmazati büntetésül 20 év határozott idejű fegyházra ítélte azzal, hogy legkorábban a büntetés kétharmad részét követően bocsátható feltételes szabadságra.
Mivel a fiatalember korábbi bűncselekmények miatt kiszabott büntetése próbaideje alatt követte el a vádbeli cselekményeket, a bíróság elrendelte a korábban kiszabott két év szabadságvesztés végrehajtását is, továbbá kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült közel 12 millió forint bűnügyi költség megfizetésére.
Az elsőfokon megállapított tényállás lényege szerint a férfi 2019. december 25-én hajnalban 13 éves féltestvérével „szexuális cselekményt végzett”. Ez a vádlott házkutatás során előkerült naplójából derült ki. 2019. december 30-án a késő délutáni órákban a vádlott azzal a szándékkal csöngetett be a kőbányai társasházban lakó első emeleti szomszédjához, hogy valakit megöljön.
Amikor az ott lakó anyuka az ajtót résnyire kinyitotta, a férfi egy 44 centis bozótvágó késsel többször megszúrta a háromgyermekes asszonyt. Az áldozat gyermekei telefonon hívtak segítséget. A vádlott elmenekült a tetthelyről, majd másnapján feladta magát a rendőrségen. A házkutatás során kiderült az is, hogy a vádlott notebookján és mobiltelefonján 18 év alatti lányokról készült pornográf felvételeket tartott.
A Fővárosi Törvényszék első fokon még nem látta megalapozottnak a különös kegyetlenséget, ugyanakkor mivel a vádlottnak semmiféle oka, indítéka nem volt a gyilkosságra, cselekményét aljas célból elkövetettnek minősítette. A hozzátartozója sérelmére elkövetett cselekménnyel kapcsolatban a bíróság megállapította a szexuális visszaélés bűntettét, mert bár a szexuális cselekmény a sértett beleegyezésével történt, arra őt a vádlott nem kényszerítette, ám az elkövetés időpontjában a sértett még nem töltötte be 11. életévét, így az ő belátási képessége korlátozott volt.
Az ügyészség tényleges életfogytiglan kiszabását indítványozta, a törvényszék azonban úgy ítélte meg, hogy miután a vádlott a cselekmény elkövetésekor 22 éves, úgynevezett fiatal felnőtt volt, esetében a büntetési célok határozott idejű szabadságvesztéssel is elérhetőek. A büntetés kiszabásakor az elsőfokú bíróság súlyosító körülményként értékelte, hogy a vádlott visszaeső, korábban is szexuális cselekmény miatt ítélték el, valamint, hogy vádbeli cselekményeit a korábbi ítélettel kiszabott próbaidő alatt követte el, ugyanakkor enyhítő körülménynek számított a vádlott beismerése, megbánása, továbbá, hogy feladta magát a rendőrségen.
A februári elsőfokú döntés ellen az ügyészség súlyosításért, a védelem enyhítésért fellebbezett, így került az ügy másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblára.
A tábla kedden az emberölés vonatkozásában a törvényszékkel ellentétben megállapította, hogy az különös kegyetlenséggel és aljas célból történt, így a cselekmény tárgyi súlyát és a vádlott személyében rejlő társadalomra veszélyességet figyelembe véve úgy látta, szükséges az életfogytiglan kiszabása. A vádlott feltételes szabadságra bocsátásának lehetősége legkorábban 30 év múlva vizsgálható.
(MTI)