Virágba borult az Atacama-sivatag

A sivatagi virágzásként ismert természeti jelenségre akkor kerül sor, amikor a heves esőzések miatt kicsíráznak a sivatagi növények magjai. A jelenséget a chilei Atacama-sivatagban az éghajlatváltozás fenyegeti – számolt be az EuroNews.

„Ez egy nagyon törékeny ökoszisztéma. Akár egy kicsivel kevesebb vagy egy kicsivel több eső máris kiszakíthatja őket abból a fajta egyensúlyból, amiben vannak és megváltoztathatja őket. Egyedülálló ökoszisztéma abban az értelemben, hogy az itt túlélő növényeknek van egy nagyon különleges stratégiájuk, amely lehetővé tegye számukra a túlélést” – hangsúlyozta Andrea Loaiza, a chilei Ökológiai és Biodiverzitás Intézet kutatója. Soron kívül Küszöbön az új gázszerződés Törökországgal – Szijjártó Isztambulban tárgyal

A titok a felszín alatt rejlik – az eltemetett “alvó” magvakban, amelyek akár évtizedeken keresztül is életben maradnak, és csupán minimális mennyiségű vízre várnak a csírázáshoz. 

“Jelenleg a mezőgazdaság és az élelmiszertermelés használja el a legtöbb vizet. Ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjunk a klímaváltozáshoz, meg kell értenünk a természetben zajló folyamatokat. Ezek a jelenségek a természet laboratóriumai számunkra” – mondta el Andrés Zurita, a chilei Mezőgazdasági Intézet kutatója. 

Különösen fontos, hogy megértsük, hogy ezek a magvan hogyan képesek életben maradni akár évtizedekig a sivatagi körülmények között, hiszen az ENSZ szakértői nemrég arra figyelmeztettek, hogy nagy területű, jelenleg termékeny földek a klímaváltozás hatására az Atacama-sivataghoz hasonlóvá válhatnak szerte a világon.