„Ahogy Önök is tudják, vannak forrásaink a határok kezelésére. Ebből a személyzetet, a felszereléseket és az infrastruktúrát is lehet finanszírozni. Volt vita az úgynevezett fizikai infrastruktúráról, ahol nagyon világosan elmondtam, hogy van egy régi határvonal a bizottság és az Európai Parlament számára arról, hogy nem finanszírozunk szögesdrótot és falakat” – mondta Ursula von der Leyen.

A bizottság elnöke beszélt az úgynevezett jogállamisági mechanizmusról is, amellyel uniós kifizetéseket függesztenének fel Magyarország és Lengyelország esetében a jogállamisági gondok miatt – írta az Euronews.

„Az Európai Bíróságnak döntenie kell Magyarország és Lengyelország kéréséről abban, hogy ez a feltételrendszer jogilag megfelelő. Megnézzük majd az ítélet eredményét és beépíthetjük ezt az iránymutatásunkba” – figyelmeztetett a politikus.

Von der Leyen kiemelte, egyetlen ügy sem vész el, hiszen január óta rögzítik a kérdéses eseteket. Intézkedéseket azonban nem hoznak a bírósági ítéletig – de az értesítési periódus elindulhat, vagyis leveleket küldhetnek az érintett kormányoknak.

Az uniós csúcs kevés konkrét eredménnyel ért véget Brüsszelben. Az energiaárak ügyéről és a jogállamiságról is decemberben folytatják a megbeszéléseket a vezetők (akkor már valószínűleg Olaf Scholz lesz a német kancellár). A belarusz rezsimet viszont újabb szankciókkal fenyegették meg a mesterséges menekültválság gerjesztéséért.