Lengyelország Legfelsőbb Bírósága ugyanis megállapította, hogy a lengyel nemzeti jog elsőbbséget élvez az uniós joggal szemben, ami egészen idáig precedens nélküli volt, ugyanis senki nem kérdőjelezte meg az uniós jog elsőbbségét.

Ursula von der Leyen belengette, hogy kötelezettségszegési eljárást indíthatnak a lengyelek ellen, de akár az uniós forrásokat is visszatarthatják vagy a végső esetben megindítják az egyébként korábban Magyarország és Lengyelország ellen aktivált 7-es cikkely szerinti eljárást.

Mateusz Morawiecki, Lengyelország miniszterelnöke viszont az Európai Bíróságot „aktivizmussal” vádolta meg, valamint úgy fogalmazott, hogy egészen példás jogi kreativitást mutattak a hatáskörtúllépés terén – idézte az RTÉ. Hozzátette: Lengyelországot nem lehet megfenyegetni vagy megzsarolni.

A Bizottság elnöke és a lengyel miniszterelnök is hivatkozott a Szolidaritás szakszervezetre, amelynek hatalmas szerepe volt annak idején a Vasfüggöny lehullásában. Von der Leyen kiemelte, hogy Lengyelországnak nagyon fontos szerepe volt abban 2004-ben, hogy az unió teljessé váljon.

Morawiecki szerint azonban az Európai Bíróság különböző ítéleteket hoz a különböző tagállamokra, szerinte Lengyelországot teljesen jogtalanul és elfogultan támadják. Kiemelte: a lengyel alkotmánybíróság a legfőbb jogi szerv és csak abban nincs hatásköre, amit átruháztak az unióra.

A lengyel miniszterelnök azt fejtegette, hogy az Európai Bíróság önkényesen húzta meg a határt az uniós és a tagállami hatáskörök területén és ez az, amit a lengyel alkotmánybíróság most visszautasított.

Von der Leyen erre úgy válaszolt, hogy Lengyelország ezzel a döntéssel az Európai Unió alapjait kérdőjelezte meg, az uniós jogrend egységét és jogbiztonságát. Morawiecki erre válaszul kezdeményezte, hogy alkossanak meg egy új szintet az Európai Bíróságon, ahova a tagállamok delegálhatnak alkotmánybírákat.