Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

Dollár
362,34 Ft
Euró
389,23 Ft
Font
454,97 Ft
Bitcoin
59,304 $

Először állították elő az ötödik halmazállapotot a Nemzetközi Űrállomáson

A 2018-ban SpaceX rakétával az űrbe lőtt NASA Cold Atom Lab (CAB) segítségével sikerült megalkotni az anyagot.

Tudomány

Kulcsár Péter

Szerkesztő

A 2018-ban SpaceX rakétával az űrbe lőtt NASA Cold Atom Lab (CAB) segítségével sikerült megalkotni az anyagot.

A különleges kutatóállomást a NASA Jet Propulsion Laboratóriumából lehet irányítani a Földről, legutóbb azonban az ISS fedélzetén sikerült egy igazán érdekes dolgot véghezvinniük. Soron kívül Némi csapadékra van kilátás pénteken, de akár 27 fok is lehet napközben

Az amerikai űrhivatal tudósai arról számoltak be nemrég, hogy rubídiumot sikerült úgynevezett Bose-Einstein-kondenzáció (BEK) állapotba hozni, ami lényegében egy bozonokból álló híg gáznemű anyag, mely le van hűtve az abszolút nulla fokhoz (-273,15 °C) közeli hőmérsékletre.

A BEK fizikai megjelenése, lágysága és vezetőképessége hasonlít a káliumhoz és a céziumhoz, azonban ötödik halmazállapotként tartják számon, mivel a BEK-ben az anyag nem független részecskékként viselkedik, hanem egyetlen kvantumállapotba kerül, melynek saját egyenletes hullámfunkciója van.

Az a probléma a BEK-kel, hogy rendkívül törékenyek. Mivel nagyon alacsony hőmérsékletre kell őket lehűteni, ezért a külvilággal való minimális érintkezés is elég ahhoz, hogy felmelegedjenek és túllépjék a kondenzáció határértékét. E tulajdonságuk miatt a Földön gyakorlatilag lehetetlen kutatásokat végezni velük. Nemcsak a hőmérséklet, hanem a mágneses mező is bezavarhat a megfigyelések során.

A BEK előállítási folyamatának illusztrációja Fotó NASA

Robret Thompson, a Kaliforniai Technológiai Intézet professzora az AFP-nek elmondta,

„A mikrogravitációnak hála az atomokat jóval gyengébb erőknek tehetjük ki, így nem kell a félnünk a vonzóérő káros hatásaitól.”

A Nature magazinban publikált tanulmányban egy csomó lenyűgöző eltérésről számoltak be az ISS-en folytatott kutatások alapján. A BEK-ek a földi laboratóriumokban általában milliszekundumokig léteznek csak, a Nemzetközi Űrállomáson viszont egy teljes másodpercnél tovább őrizték meg a stabilitásukat.

Bár ez sem mondható túl nagy értéknek, mégis elég volt ahhoz, hogy a kutatók részletesebb betekintést nyerjenek a működésükbe. Az ISS-en lévő mikrogravitációnak köszönhetően a mágneses erők is gyengébben hatottak, ezáltal a hűtést is tovább tudták alkalmazni és tisztább felvételeket tudtak készíteni.

David Aveline, a tanulmány vezető tudósa hozzátette,

„A BEK-en kívül a világűr hatalmas lehetőségeket kínál az általános relativitáselmélet, a sötét anyag és a gravitációs hullámok felderítése szempontjából is.”

Kapcsolódó hír:

https://liner.hu/vizet-fog-keresni-a-nasa-legujabb-holdjaroja/