Az afgán rabok legnagyobb része utcáról összeszedett kábítószerfüggő
Afganisztán mintegy 700 fős börtönlakosságának tíz százaléka számít elítélt vagy vádlott bűnözőnek – gyilkosoknak, tolvajoknak, drogkereskedőknek és árulóknak, a többiek kábítószerfüggők, akiket az augusztus közepén, a tálibok hatalomra kerülése óta eltelt hetekben gyűjtöttek be az utcákról.
Mivel a tálibok nem rendelkeznek finanszírozással a formális rehabilitációs programokra, az utcán letartóztatják a kábítószerfüggőket, és rács mögé zárják őket, hogy rendezettebb környezetet teremtsenek az egész országban, és felszámolják a tiltott drogfogyasztást.
A New York Post beszámolója szerint a tálibok 40 naptól hat hónapig kívánják rácsok mögött tartani a kábítószerfüggőket, vagyis annyi ideig, amíg bíróságokat állítanak fel, hogy egy bíró döntést hozzon az ügyükben. Ezután azonban a családjukra hárul majd a felelősség, hogy biztosítsák, hogy nem esnek vissza. Arra a kérdésre nem válaszolt, hogy a családokat utólag megbüntetik-e a visszaesésért, de hangsúlyozta, hogy néha a rokonok azok, akik „a biztonságuk érdekében“ átadják a kábítószerfüggőket a hatóságoknak.
A kandahari börtönben a legfiatalabb függő mindössze 14 éves. Khairullahnak hívják, és elszigetelve tartják a több száz felnőttől. A helmandi születésű férfi még a koránál is fiatalabbnak tűnik, sovány, gyermeki arca és csonka testalkata van. Körülbelül 20 napja van bebörtönözve, miután egy ellenőrzőponton drogfogyasztáson kapták, és arra vár, hogy a tálib parancsnok eldöntse, mikor engedik szabadon.
Az ENSZ az elmúlt években többször is riadót fújt a gyermekfüggők növekvő száma miatt, a kiskorú lakosság mintegy 10 százaléka fogyaszt rendszeresen ópiátot. A nők is egyre nagyobb számban esnek áldozatul, bár a tálib hatóságok Kandaharban – valószínűleg a szigorú iszlám szabályok miatt a nőkkel való nagyon korlátozott érintkezésük miatt – azt mondják, hogy nem tartóztattak le egyetlen női függőt sem, csak egy nőt, akit „burka mögül dílerkedve“ fedeztek fel.
Az ENSZ szerint a 34 millióra becsült lakosság több mint 11 százaléka – mintegy 375 000 ember – küzd kábítószerfüggőséggel. Ez meredek emelkedést jelent a 2005-ös 200 000 ópium- és heroinfogasztóhoz képest.
Annak ellenére, hogy az USA közel 9 milliárd dollárt költött a kábítószer-ellenes harcra, Afganisztán még mindig a világ legnagyobb ópiumtermelője. Az illegális kábítószer-használat azonban nem csak ezt jelenti – az ostromlott ország ma már a vadon termő efedrinövényekből nyert kristálymet fogyasztásának növekvő tendenciájával küzd, valamint a vegyületdrogok használatával, amelyeket diákok, katonák és munkások egyaránt fogyasztanak, hogy ébren maradjanak.
A déli Kandahár tartományban, a tálib mozgalom szülőhelyén, a függőket még mindig lehet találni a mezőkön, a családi piknikeken és azok környékén összezárva. A fővárosban, Kabulban pedig drogosok tanyáznak és alszanak egy híd alatt, szemét és szennyvíz halmok között, kétségbeesetten várva a következő adagra. A poros utcasarkokon is összegyűlnek, mit sem törődve az újonnan beszerzett páncélozott járművek felett lobogó fehér-fekete zászlókkal.
A jelentések szerint a kábítószer-használat a COVID-19 járvány tavalyi csúcspontján ugrásszerűen megnőtt, és az Egyesült Államok által támogatott kormány az Egészségügyi Minisztérium szerint országszerte 2000 további elvonóközpontot nyitott. A helyiek azonban azt állítják, hogy azok, akiknek segítségre lett volna szükségük, nem kapták meg azt.
Ironikus módon a tálibok az illegális kereskedelemre támaszkodtak, hogy finanszírozni tudják a felkelést, és egy harcos szerint, aki továbbra is termeszt a szülővárosában, a Helmandban található Sanginban, csak azokra összpontosítanak, akik belföldön terjesztik a kábítószert. A nemzetközi szinten okozott kár látszólag nem az ő problémájuk.