Janik Szabolcs, az Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese és Gönczi Róbert tudományos segédmunkatárs azt írták, ez a szám csaknem 3,5-szerese a tavalyi időarányos adatnak.

Úgy vélik, az emelkedés csak kismértékben hozható összefüggésbe a koronavírus-járvány alakulásával, valószínűleg elsősorban más okok állnak a háttérben.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy a nyugat-balkáni útvonal „közel sem kap akkora utánpótlást” Görögország felől, mint az elmúlt években.

Az elemzők az élénkülés okai között említették, hogy a korábban érkezett közel-keleti, ázsiai és afrikai migránsok „egyre türelmetlenebbek, és gyakrabban, elszántabban próbálnak bejutni Magyarország területére”, hogy folytassák útjukat Nyugat-Európa felé. Egy másik, ezzel összefüggő magyarázat az lehet, írták, hogy Magyarország egyre hatékonyabban védi a déli határszakaszt, melynek során „fő szabály szerint” visszakísérik a szerb oldalra az illegálisan érkezőket, akik közül a legtöbben újra próbálkoznak.

Ezeket figyelembe véve Magyarország továbbra is kulcsfontosságú szerepet tölt majd be az Európai Uniót célzó irreguláris migráció fékezésében, illetve a külső határok megvédésében – emelték ki.

Janik Szabolcs és Gönczi Róbert szerint Magyarország számára kihívás, hogy a Nyugat-Balkánon tartózkodó néhány tízezer ember határsértési kísérleteit hatékonyan kivédje. A kormány irreguláris migrációval szembeni fellépése mellett ehhez szükség van az érintett államokkal történő együttműködésre is – jegyezték meg. Ennek kapcsán arra hívták fel a figyelmet, hogy európai uniós integrációs törekvéseik miatt a nyugat-balkáni államok többsége szívesen együttműködik, azonban erre sok esetben nincs elegendő erőforrásuk.

Másrészt pedig – ha már az illegális határátlépést nem tudják megakadályozni – abban érdekeltek, hogy az érkezők minél előbb távozzanak a területükről – írták.

Az elemzők szerint ezen kihívásokat tovább súlyosbíthatja a jövőben, ha a tálib rezsim elől menekülő afgánok jelentősebb tömege eljut a török-görög határig. Ebben az esetben a nagy kérdés az lenne, hogy onnan hányan jutnának el végül a nyugat-balkáni útvonalra. „Nem csak Görögország, Bulgária vagy éppen Magyarország érdeke, hogy ez ne történjen meg: az egész EU-nak ennek elkerülésére kell törekednie” – írták az elemzők.