Az antibiotikum okozta fertőzések mellékhatásai és megelőzése
A kórházi fertőzések még a mai világban is komoly problémát jelentenek a fejlett országokban is, a koronavírus-járvány idején pedig különösen időszerűvé váltak.
A kórházi fertőzések a fejlett egészségügyi rendszerrel rendelkező országokban is olyan probléma, amellyel foglalkozni kell, köztük Magyarországon is.
A koronavírus idején különösen időszerű annak tükrében, hogy minél többen kerülnek kórházba, és minél többen részesülnek antibiotikum-kezelésben, annál több lesz a kórházi, illetve a kórházi kezeléssel összefüggő fertőzések száma. Amellett, hogy a koronavírus önmagában is lépes a nyálkahártyát károsítani, a fertőzöttek gyakran kapnak antibiotikumot a kezelés során, továbbá a tüdőt károsító immunológiai folyamat megfékezésére immunrendszert gyengítő szereket, például szteroidokat – írja az Index.
Az antibiotikum-kezelések nemkívánatos mellékhatása lehet a bélflóra pusztulása, amely néhány esetben gyakran kiújulhat, és a lefolyása akár halálos is lehet.
Ez a mellékhatás mindenkit fenyeget, aki bármely okból antibiotikum-kezelést kap. Vannak ebből a szempontból különösen hajlamosító antibiotikumok, de gyakorlatilag bármilyen antibiotikummal történő kezelés során vagy után kialakulhat ez a fertőzés, amelynek a kórokozója az egészséges vastagbélben is megtalálható.
A leggyakoribb tünet a vizes jellegű hasmenés, naponta háromszor vagy többször, a hasi fájdalom, a görcsök, a hányinger, az étvágytalanság. Emellett néhány esetben láz is előfordulhat. A tünetek már a kezelés alatt megjelenhetnek, azonban jellemzőbb, hogy csak utána két héttel tapasztaljuk őket.
Ez a betegség azonban nem csak kórházi kezelés során jelentkezhet, hanem járóbeteg-ellátáskor is, ezért fontos, hogy az egy háztartásban élők is vigyázzanak, ugyanis a beteg könnyedén továbbadhatja a fertőzést. További rizikót jelent a 65 év feletti életkor és egyes gyomorsav-csökkentő gyógyszerek alkalmazása is.