5,3 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak júniusban Magyarországon, mint  egy évvel ezelőtt. Leginkább az üzemanyagok ára ugrott meg, 24 százalékkal. Az eleve nem igazán alacsony élelmiszerárak csupán egy év leforgása alatt 3,2 százalékkal emelkedtek – írja az atv.hu a Hetek cikkét összefoglalva.

Bár a KSH még nem tette közzé a júliusra vonatkozó fogyasztóiár-indexet, az áremelkedéseket illetően egy tartósan növekvő trend kezd kibontakozni az elmúlt 12 hónap adatai alapján. Júniusban az áremelkedés rekordot döntött, átlagosan 5,3 százalékkal lettek magasabbak a fogyasztói árak az egy évvel korábbinál. 

Az Európai Unión belül átlagosan 2,2 százalékos az infláció, a drágulás pedig hazánkban van a legnagyobb egy év leforgása alatt – közel akkora, mint a válságos 2012-es évben. A további áremelkedéseknek az MNB a jegybanki alapkamat folyamatos emelésével, vagyis végeredményben a fogyasztás visszaszorításával igyekszik elejét venni – írja a lap. 

Az elmúlt egy év során leginkább az üzemanyagárak ugrottak meg, átlagosan 24,2 százalékkal, ezt követték a dohány- és alkoholtermékek 12,2 százalékos emelkedéssel. Az élelmiszerek sem maradtak ki, átlagosan 3,2 százalékkal emelkedett az áruk. 

A pénzromlást és az élelmiszerárak emelkedését világszerte tovább gerjesztette a járványhelyzet enyhülésével járó gazdasági újranyitás és a kereslet növekedése, ahogyan azt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által közölt májusi adatok is mutatják. 2020-hoz képest idén január és május között átlagosan 40 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak globálisan. 

A jegybanki előrejelzés szerint a hazai élelmiszerárak emelkedése nem torpan meg, hiszen a globális élelmiszerárak alakulásának hatása valószínűleg az év második felében kezd érződni a magyarországi fogyasztói árokon. Az árak csökkenése ráadásul több tényező miatt hosszabb távon sem várható: az éghajlatváltozás, a munkaerőhiány, az alapanyagárak, a csomagolóanyag díjának növekedése, az állati járványok hatása és a takarmányárak emelkedése.