Magyarország is része lehet az európai nagysebességű vasúthálózatnak
Környezetvédelmi szempontból jelentős lépés lehet a nagysebességű vasúti hálózat fejlesztése, hiszen a szennyező alternatívák felől zöldebb közlekedési megoldás felé terelné az utazóközönséget.
Magyarország bekötése az európai nagysebességű vasúti hálózatba nemcsak egy kihasználható lehetőség, hanem egy elkerülhetetlen lépés is – mondta Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár a Visegrádi Együttműködés országait összekötő Budapest-Varsó/Bécs nagysebességű vasút (NSV) magyarországi szakaszáról tartott online konferencián kedden.
A megvalósíthatósági tanulmány eredményeit bemutató eseményen megjegyezte: „életünk legnagyobb szabású vasúti fejlesztése van kilátásban. A beruházás hasznát ugyan mi is élvezhetjük, a nagysebességű vasútat azonban valójában már a gyermekeinknek építjük”.
A következő évtizedben megépülő nagysebességű vasútvonalon Budapestről Bécsbe és Pozsonyba kevesebb mint 2 óra alatt, Prágába 3,5 óra alatt, Varsóba 5,5 óra alatt lehet majd eljutni – vázolta fel a terveket Mosóczi László. A fejlesztés szerinte megteremti az idén 175 éves magyar vasút fenntartható jövőjét.
A részletes műszaki tervezés megkezdéséhez szükség van környezeti hatástanulmányra, továbbá ki kell dolgozni a nagysebességű vasút műszaki szabályozását – mutatott rá Mosóczi László. Jelezte azt is, hogy a környezetvédelmi munka elvégzésére az Európai Unió pályázatán közel 2 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert az ország pályázatával.
Az elmúlt bő másfél évtizedben több mint 2000 milliárd forintot fordított az ország a vasúthálózat fejlesztésére – idézte fel az államtitkár. A jövőben ennek az összegnek a többszörösét költi a kormány erre a célra annak érdekében, hogy a kötött pályás közlekedés versenyképességét növelje – tette hozzá.
Az Európai Unió zöld megállapodása 2019-es célkitűzése előírja, hogy 2050-re az üvegházhatású gázok kibocsátását 90 százalékkal csökkenteni kell – emlékeztetett a szakpolitikus. Az igazi megoldás a szennyező alternatívákról – autók, repülők – az akár emissziómentességet biztosító vasútra való átterelés – szögezte le.
A fejlesztés előnyeit ismertetve Mosóczi László elmondta, hogy az újonnan kiépülő pályát használhatnák a belföldi távolsági vonatok is a jelenleginél gyorsabb eljutást biztosítva Győrbe, és a székesfehérvári szárnyvonalnak köszönhetően a Dunántúl jelentős részébe.
A megfelelő színvonal mellett az utasok szívesen választják a vasutat a csúcsforgalomban araszolás helyett – ecsetelte az államtitkár példaként felhozva, hogy a felújított székesfehérvári és esztergomi szakaszokon megduplázódott a forgalom.
Az államtitkár végül arról is beszélt: a magyar kormány 2018-ban döntött arról, hogy egy megvalósíthatósági tanulmánnyal el kell kezdeni előkészíteni a Budapestet Varsóval összekötő, nagy sebességű vasúthálózat megépítését. Utalt arra, hogy idén tavaszra ezt a szakaszt az érintett országok között elsőként Magyarország zárta le.
Forrás: MTI