Ezekkel a rendeletekkel kívánják meg kordában tartani az építőanyagok árait

A Magyar Közlönyben megjelent rendeletek közül az első szerint Magyarország területéről külföldre – az építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyag és termék – a belgazdaságért felelős miniszterhez történő regisztrációt és a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását követően értékesíthető, illetve vihető ki.

A rendeletet nem kell alkalmazni a Magyarország területén, tranzitforgalom keretében átszállított építőanyagra – írta a Napi.hu. A bejelentést az értékesítő, illetve az építőanyagot külföldre kivinni szándékozó természetes személy, egyéni vállalkozó vagy jogi személy, vagy egyéb szervezet írásban, magyar nyelven teszi meg. Soron kívül Súlyos hibát követnek el azok, akik nem váltanak téli gumikra

A miniszter a bejelentés beérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy az megfelel-e a meghatározott formai követelményeknek. Ha a bejelentés annak nem felel meg, a miniszter a bejelentés tudomásulvételét elutasítja azzal, hogy a bejelentés formai okok miatt nem alkalmas a tartalmi vizsgálatra, és új bejelentést kell tenni. Amennyiben a bejelentés formailag megfelelő, a miniszter a bejelentés beérkezéséről tájékoztatja a bejelentőt azzal a figyelemfelhívással, hogy e tájékoztatás nem minősül a bejelentés tudomásulvétele visszaigazolásának.

Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a bejelentés továbbítását követő 7 munkanapon belül tájékoztatja a belgazdaságért felelős minisztert az álláspontjáról, és egyúttal tájékoztatja, hogy él-e az elővásárlási, illetve vételi joggal. A miniszter legkésőbb a bejelentés beérkezésétől számított tíz munkanapon belül tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy tudomásul veszi a bejelentést, vagy pedig arról, hogy a magyar állam elővásárlási, illetve vételi jogot gyakorol.

A miniszter által hozott döntés ellen indított perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A bíróság a keresetlevél beérkezését követően – nemperes eljárásban – 30 napon belül dönt.

A bejelentés vizsgálata alatt a magyar államot

– a külföldre értékesíteni szándékozott építőanyagra elővásárlási jog,

– a külföldre kivinni szándékozott építőanyagra – ha az a bejelentő saját, külföldön lévő telephelyére, saját felhasználás céljából kerülne kiszállításra – vételi jog illeti meg, amelyet az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. útján gyakorol. Ha a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a bejelentő a vételi jog gyakorlása során a vételár összegében nem állapodik meg, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter az építőanyag aktuális piaci értékének megfelelő összeget – a vételi jog gyakorlásáról szóló tájékoztatást követő – nyolc napon belül megfizeti a bejelentőnek, aki ezt követően, a már megfizetett összegen felüli követelését polgári peres eljárás keretében érvényesítheti.

Az építőanyag aktuális piaci értékének megfelelő összegnek a bejelentő részére történő megfizetésével a magyar állam tulajdonjogot szerez az építőanyagon, a bejelentő általi perindításnak nincs halasztó hatálya.

A rendeletben foglaltak megtartását a határátkelőhelyen a rendőrség és a vámhatóság ellenőrzi. Az előírások megsértése esetén a rendőrség és a vámhatóság

– az építőanyagot zár alá veszi, és

– a bejelentővel vagy azzal szemben, aki a bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, az építőanyag számla szerinti értékének megfelelő, de legfeljebb ötmillió forint összegű, számla szerinti érték hiányában ötmillió forintig terjedő pénzbírságot szab ki.

A következő rendelet kimondja, hogy az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerbe fel kell tölteni a jogszabályt mellékletében felsorolt termékeket. Ezek megegyeznek az előbbi rendeletbe foglaltakkal, majd kiegészülnek a faárukkal, beleértve az előregyártott favázas épületeket is.

A harmadik rendeletben a kiegészítő bányajáradékról rendelkezik a kormány. Ennek a megfizetésére kötelezett az, aki főtevékenységként

– kőfejtés, gipsz, kréta bányászata,

– kavics-, homok-, agyagbányászat,

– cementgyártás, illetve

– mész-, gipszgyártás 

tevékenységet végez, és a 2019. évi nettó árbevétele – ide nem értve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozást – elérte vagy meghaladta a 3 milliárd forintot.

A jogszabály meghatározza az elfogadható nettó árakat, amelyek a következők:

– osztályozott homok 700 forint/tonna,

– osztályozott kavics 900 forint/tonna,

– osztályozott homokos kavics 700 forint/tonna,

– természetes homokos kavics 700 forint/tonna,

– cement 20 000 forint/tonna.

Az ezen felüli áron való értékesítés esetén a kiegészítő bányajáradék a különbség 90 százaléka.