Előkelő helyen végezhet Magyarország gazdasági növekedése az európai ranglistán

A kamatemelési ciklus havi lépésekben halad előre, és a mértékeket illetően a Magyar Nemzeti Bank (MNB) júliusi döntése bizonyosan meghatározó lesz – jelentette ki Virág Barnabás, az MNB alelnöke a Világgazdaságnak adott interjúban.

Hangoztatta: határozottan és a lehető leggyorsabban lépnek fel az inflációs kockázatokkal szemben, ez az MNB elsődleges feladata. „Kamatemelési ciklusunkkal az inflációt újból az inflációs célnak megfelelő tartományba kívánjuk terelni már 2022 közepére” – fogalmazott. Soron kívül Helyszíni fotókon, ahogy megérkezik a Kossuth térre az Ország Karácsonyfája

Virág Barnabás úgy vélte, hogy „az elmúlt csaknem egy évtizedben történelmi döntés volt a Növekedési hitelprogram elindítása, a devizahitelek kivezetése vagy épp a koronavírus-járvány időszakában a magyar gazdaság számára juttatott közel 9700 milliárd forint”. Kijelentette, hogy a gazdaság újraindult, és a helyreállás várhatóan gyors lesz. Magyarországnak „a sikeres oltási programmal és a korábbi nyitással megnyert minden egyes hónap az idén közel 1 százalékpontos GDP-többletet jelenthet.

„Ha a világban sikerül elkerülni egy súlyosabb negyedik hullámot, akkor a magyar gazdaság az idén 6 százalék körüli növekedést fog elérni, ami európai összevetésben is dobogós hely lenne.”

Beszélt arról is, hogy bár Magyarországon 2001 óta működik az inflációs célkövető monetáris politika, csak a 2010-től kibontakozó költségvetési fordulat teremtette meg a lehetőségét, hogy az MNB 2013 után igazán ilyen politikát folytathasson. „Az eredmények jöttek is, a 2001 és 2016 közötti időszak alig mintegy harmadában találkozott az infláció a jegybank céljával. 2017 januárja óta ez az arány közel 90 százalék, 53 hónapból 47-ben a jegybanki toleranciasávon belül alakult a hazai infláció.”

A gazdasági növekedésről az alelnök elmondta, hogy az a koronavírus miatti válságot megelőző években stabilan 4 százalék felett alakult, miközben a potenciális növekedésre adott becslések ma 3,5 százalék körül vannak. „Mindezt teljes foglalkoztatáshoz közeli munkapiaccal, historikusan magas beruházási rátával, a már említett cél körüli inflációval és egyensúlyközeli folyó fizetési mérlegegyenleggel értük el” – szögezte le. Hozzátette, hogy „a második világháború óta első alkalommal sikerül gazdasági válságot úgy átvészelnünk, hogy közben a GDP-visszaesésünk ellenére, relatív fejlettségben sikerült közelebb lépnünk az EU-átlag és azon belül Ausztria gazdasági fejlettségéhez. Hitelpiacaink európai összevetésben is kimagaslót nyújtottak, nagyban hozzájárulva a munkahelyek megőrzéséhez. GDP-arányosan a rendszerváltás óta nem jött létre annyi új beruházás, mint 2020-ban.”

Virág Barnabás mindazonáltal leszögezte: ahhoz, hogy az előttünk álló évtizedben is fenntartható maradjon a felzárkózás, „a 21. századot meghatározó digitális és zöldforradalomban is meg kell majd állnunk a helyünket”.

Az államadósságról szólva kijelentette: jelenleg a ráta 80 százalék felett alakul, „ahonnan a következő negyedévekben ismét csökkenésnek indul. Az MNB-ben azt gondoljuk, hogy a költségvetési egyensúly gyorsabb helyreállításával most jó esélyünk van arra, hogy a régióval szemben az államadósság terén fennálló történelmi hátrányainkat jelentősen szűkítsük” – fűzte hozzá.