Közös, EU-s kiberbiztonsági testület jöhet létre

“A legutóbbi zsarolószoftver-támadásoknak figyelmeztetésként kell szolgálniuk arra, hogy meg kell védenünk magunkat azokkal a fenyegetésekkel szemben, amelyek alááshatják a biztonságunkat” – közölte Margaritis Schinas, a bizottság alelnöke. “Össze kell fognunk minden erőforrásokat a kiberkockázatok leküzdése és az operatív kapacitás növelése érdekében” – tette hozzá az alelnök. 

2020-ban 949 jelentősebb rosszindulatú támadás történt az EU-ban, amelyek közül 742 “kritikus fontosságú ágazatot” célzott meg (energia, közlekedés, víz, egészségügy, digitális infrastruktúra és pénzügyi szektor). Ez 72 százalékos növekedést jelent a 2019-es adatokhoz képest – írja az EU Observer. Soron kívül Három nő vesztette életét egy tragikus amerikai autóbalesetben

Az elmúlt hónapok során az Európai Unió számos intézményét, többek között az Európai Bizottságot, az Európai Gyógyszerügynökséget és az Európai Bankfelügyeletet is kibertámadás érte. A hónap elején Lengyelország jelentős kibertámadásról számolt be az ország legfelsőbb kormánytisztviselői ellen, azt állítva, hogy a bizonyítékok arra utalnak, az orosz titkosszolgálat áll a hátérben. 

A javasolt közös kiberbiztonsági egység keretében a kiberbiztonságért felelős nemzeti testületek segítséget kérhetnek más tagállamoktól a nagyszabású kibertámadások és azokhoz kapcsolódó válságok kezeléséhez, azokból való kilábaláshoz. A kiber-egység a blokk teljes területén összehangolja a műveleteket az uniós intézmények, ügynökségek és nemzeti hatóságok között, és valós idejű információcserét folytat a kibertámadások megelőzése, elrettentése, és az azokra való reagálás érdekében. 

A testület várhatóan 2022 közepére kezdi meg működését, 2023 közepére pedig teljesen feláll. A kezdeményezés a kiberbiztonságra vonatkozó uniós stratégia egyik mérföldkőnek számító lépése lehet.

A kiberbiztonsági stratégia végrehajtásáról szóló bizottsági jelentés azonban arra figyelmeztet, hogy nagyobb erőfeszítésekre van szükség a kiberbiztonsági ágazatban a “hatalmas képességhiány” és a nők “súlyos alulreprezentáltsága” kezelésére. Egyes becslések szerint 2022-ig körülbelül 350 ezer betöltetlen állás lesz Európában a kiberbiztonsági ágazatban, miközben az elfoglalt pozíciók csupán 7 százalékában dolgoznak nők a szektorban.