Egy kínai kútban talált 146 ezer éves hatalmas emberi koponya az evolúció újragondolására készteti a tudósokat
A „sárkányember” koponyája a családfa új ágát tárja fel, amely közelebbi rokonságban áll a modern emberekkel, mint a neandervölgyiekkel.
Fotó: Wei Gao 
Egy hatalmas megkövesedett koponya felfedezése, amelyet közel 90 évvel ezelőtt egy kínai kútba csomagoltak és rejtettek el, arra kényszerítette a tudósokat, hogy újraírják az emberi evolúció történetét: a maradványok elemzése az emberi családfa egy új ágát tárta fel, amely egy korábban ismeretlen testvércsoportra mutat, amely közelebbi rokonságban áll a modern emberekkel, mint a neandervölgyiek.
A rendkívüli fosszíliát kínai kutatók új emberi fajnak, Homo longi vagy „sárkányember” néven nevezték el, bár más szakértők óvatosabban nyilatkoznak az elnevezésről.
„Szerintem ez az elmúlt 50 év egyik legfontosabb lelete. Ez egy csodálatosan megőrzött fosszília” – mondta Chris Stringer professzor, a londoni Természettudományi Múzeum kutatásvezetője, aki a projektben dolgozott.
A koponyának figyelemre méltó háttértörténete van. A kutatók szerint eredetileg 1933-ban találták meg kínai munkások, akik a japán megszállás idején a Szunghua folyó fölötti hidat építették Harbinban, Kína legészakibb tartományában, Hejlungcsiangban. Hogy a koponya ne kerüljön japán kezekbe, becsomagolták és egy elhagyatott kútba rejtették, és csak 2018-ban került elő újra, miután az elrejtő férfi nem sokkal halála előtt mesélt róla az unokájának.
A kínai Hopej Geo Egyetem professzora, Qiang Ji által vezetett nemzetközi csapat geokémiai módszereket használt fel, hogy behatárolja, mikor került a koponya Harbinba, és legalább 146 ezer évesre datálta a csontokat. A koponya a primitív és a modernebb vonások egyedülálló kombinációját mutatja, különösen az arca hasonlít jobban a Homo sapiensre. Egy hatalmas zápfog is épségben megmaradt.
A 23 cm hosszú és több mint 15 cm széles koponya lényegesen nagyobb, mint egy modern emberé, és 1420 ml-rel bőségesen elfér benne egy modern emberi agy. A vastag homlokgerinc alatt az arcnak nagy, szögletes szemgödrei vannak, de mérete ellenére törékeny. „Ennek a fickónak hatalmas feje volt” – mondta Stringer.
A kutatók úgy vélik, hogy a koponya egy 50 év körüli férfié volt, aki lenyűgöző fizikumú példány lehetett. Széles, gömbölyded orra lehetővé tette számára, hogy hatalmas mennyiségű levegőt lélegezzen be, ami nagy energiájú életmódra utal, míg puszta mérete segíthetett neki, hogy ellenálljon a térség brutálisan hideg telének. „A Homo longi nehéz testalkatú, nagyon robusztus” – mondta Xijun Ni professzor, a Hopej paleoantropológusa. „Nehéz megbecsülni a magasságát, de a masszív fejnek a modern emberek átlagánál magasabb magasságnak kell megfelelnie”.
Annak kiszámításához, hogy a Harbinban élő egyed hol illeszkedik az emberiség történetébe, a tudósok a fosszíliából és 95 másik koponyából származó méréseket betáplálták egy szoftverbe, amely összeállította a legvalószínűbb családfát.
Meglepetésükre a Harbin koponya és egy maroknyi más kínai koponya egy új ágat alkotott, amely közelebb állt a modern emberhez, mint a neandervölgyiekhez. A kínai kutatók úgy vélik, hogy a Harbin koponya eléggé különbözik ahhoz, hogy egy új faj legyen, de Stringer nincs meggyőződve róla. Szerinte hasonlít egy másikhoz, amelyet 1978-ban találtak a kínai Dali megyében.
„Inkább Homo daliensisnek nevezném, de ez nem nagy ügy” – mondta. „A fontos dolog a későbbi emberek harmadik vonala, amely elkülönül a neandervölgyiektől és a Homo sapiens-től”. A részleteket a The Innovation című folyóiratban három tanulmányban tették közzé.
Mark Maslin, a UCL földtudományi professzora, az Emberiség bölcsője című könyv szerzője elmondta:
„A gyönyörűen megőrzött kínai Harbin archaikus emberi koponya még több bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az emberi evolúció nem egy egyszerű evolúciós fa, hanem egy sűrűn összefonódó bokor volt. Ma már tudjuk, hogy a mi fajunk kialakulásával egy időben akár 10 különböző faj is létezett”.
