A monetáris tanács 0,9 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 30 bázisponttal 0,9 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén, a kamatfolyosó azonban nem változott.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a monetáris tanács döntésérõl tartott sajtótájékoztató után a jegybank székházában 2019. március 26-án.
MTI/Koszticsák Szilárd Elemzők 30-40 bázispontos szigorításra számítottak. Legutóbbi, májusi kamatdöntő ülésén a tanács még nem módosította a jegybanki alapkamat szintjét, amely tavaly július óta – kétszer 15 bázispontos csökkenés után – állt 0,60 százalékon.
Ugyanakkor megerősítették, hogy az árstabilitás biztosítása és az inflációs kockázatok csökkentése érdekében a grémium proaktív módon készen áll a monetáris kondíciók szükséges mértékű szigorítására.
A júniusi monetáris szigorítás lehetőségét először a jegybank részéről Virág Barnabás, az MNB alelnöke vetette fel még május közepén. Matolcsy György jegybankelnök ezt később egy konferencián megerősítette: amennyiben a monetáris tanács tagjai úgy látják, akár már júniusban sor kerülhet a kamatemelésre.
Kiemelte: az infláció tartós megemelkedése veszélyeztetné a kilábalást, a kamatemelést elbírná a magyar gazdaság és „kötelezővé is teszi” az inflációs veszély.
Tíz év után most először volt rá példa, hogy a kormány és a jegybank politikája ellenkező irányba tart: a költségvetési politika kifejezetten laza lesz még másfél évig, a monetáris politika azonban várhatóan egyre szigorít.
Az elemzők arra számítanak, hogy a mostani kamatemelés egy ciklus kezdete, tehát a Monetáris Tanács a következő ülésein is szigorítani fog a kamatfeltételeken, melynek hatására 2021 végén 1,28 százalék körül lehet az alapkamat és az egyhetes betéti kamat rátája is.
