Nem kíván találkozni Joe Bidennel a hétvégén megválasztott új iráni elnök
Irán újonnan megválasztott elnöke, Ebrahim Raiszi első sajtótájékoztatóján bejelentette, nem kíván találkozni az Egyesült Államok elnökével, Joe Bidennel, akitől az ország elleni szankciók feloldását és az atomalkuhoz való visszatérést várja el.
Ebrahim Raiszi, a megválasztott iráni elnök első sajtótájékoztatóját tartja Teheránban 2021. június 21-én. Raiszi bejelentette, hogy kormánya folytatni fogja az iráni atomalku felélesztését célzó többhatalmi egyeztetést. MTI/EPA/Abedin Taherkenareh 
Első nemzetközi sajtótájékoztatóján a CNN kérdésére Ebrahim Raiszi új iráni elnök hétfőn kizárta, hogy találkozzon Joe Bidennel, ehelyett őt szólította fel arra, hogy térjen vissza a két ország atomalkujához.
Raiszi annak ellenére utasította el a találkozó lehetőségét, hogy az államfők egyetértenek a 2015-ös megállapodáshoz való visszatéréshez, melynek értelmében Irán felhagy az urándúsítással az amerikai szankciók feloldásáért cserébe.
A Nyugatot többször élesen kritizáló ultrakonzervatív bíró nyerte a szombati választásokat, amelyen több riválisa nem vehetett részt. Ő lesz Irán nyolcadik elnöke, augusztusban veszi át a stafétát Hasszán Rohanitól, akinek vezérletével az ország Bécsben arról tárgyal, hogyan menthetik meg az eredeti megállapodást, amiből Donald Trump 2018-ban kivonta az Egyesült Államokat.
Raiszi emellett azzal vádolta a sajtótájékoztatón az Egyesült Államokat és az EU-t, hogy megsértették az alku feltételeit, így felszólította Bident a szankciók azonnali feloldására, hozzátéve, az ország rakétaprogramja „nem témája a tárgyalásoknak”.
„Irán népének nincsenek jó emlékei az alkuról. Az amerikaiak két lábbal tiportak rajta, az európaiak nem tudták tartani magukat a kötelezettségeikhez. Ezúton üzenem az Egyesült Államoknak, hogy megfogadták, hogy feloldják a szankciókat, ideje, hogy tartsák a szavukat.”
Az új iráni vezető elmondta, a Trump-kormány által alkalmazott, a szankciók általi nyomásgyakorlásra alapozott taktika nem vált be, emellett üdvözölte, hogy lehet diskurzus az országok között, de arra figyelmeztetett, Irán külpolitikája nem fog az egyezséghez való visszatérésben kimerülni.
Raiszi például Irán területi riválisával, Szaúd-Arábiával is kapcsolatba lépne és jelezte, „nem fog akadályt gördíteni” az elé, hogy a két ország újranyissa nagykövetségeit egymás előtt.
Irán és Szaúd-Arábia között 2016-ban szakadt meg a diplomáciai kapcsolat, miután Rijád kivégzett egy síita vallási vezetőt, emiatt pedig tiltakozásképp Teheránban tüntetők gyújtották fel a szaúdi követséget.
Az elnök mindenesetre arra is felszólította a szomszédot, hogy szüntessék be a jemeni offenzívájukat, hogy „Jemen népe maga dönthessen, kire kívánják a kormányzási kötelezettségeket ruházni.”
Raiszi elnökké választása miatt több jogvédő szervezet is tiltakozott, információk szerint ugyanis köze volt a múltban a diktatúra ellenségei ellen elkövetett tömeggyilkosságok elrendeléséhez. Az Amnesty International emiatt követelte, hogy vizsgálja meg egy független bizottság, valóban igazak-e a hírek.
