A srebrenicai mészárlás miatt esett egymásnak Szerbia és Montenegró
Aleksandar Vucic, Szerbia elnöke erős mondatokkal szállt bele Montenegróba, miután kirúgtak egy minisztert, amiért kétségbe vonta a szerb erők által elkövetett srebrenicai mészárlás tényét..
Gyászolók a sírkövek között a srebrenicai mészárlás áldozatainak központi emlékhelyén, a Szarajevótól 150 kilométerre északkeletre fekvõ Srebrenica melletti Potocariban 2016. július 11-én, mielõtt megkezdõdne a százhuszonhét újonnan azonosított áldozat temetési szertartása. Ezen a napon emlékeznek a második világháború óta elkövetett legsúlyosabb európai tömegmészárlás, a srebrenicai vérengzés 21. évfordulójára, amelynek során boszniai szerbek mintegy nyolcezer fegyvertelen muzulmán férfit és fiút gyilkoltak meg a boszniai háború alatt. (MTI/EPA/Fehim Demir)
A srebrenicai mészárlás a második világháború óta az egyik legsúlyosabb atrocitás volt Európa területén, ahol a szerb haderők mintegy 8000 bosnyákot mészároltak le még 1995-ban. Az események Ratko Mladic boszniai szerb parancsnok irányítása alatt történtek, aki maga rendelte el a bosnyákok kiirtását.
Mladic éppen a múlt héten vesztette el a fellebbezését a nemzetközi bíróságon, így helyben maradt az ítélet, hogy ő a felelős a bosnyákok sérelmére elkövetett népirtásért. A Délszláv háború rettegett parancsnoka így élete végéig rácsok mögött lesz.
Mladicot azonban néhány, főként nacionalista szerb hősként kezeli, ráadásul ugyanezen társaság tagadja is, hogy népirtás történt volna Srebernicában. Itt fontos hangsúlyozni, hogy a legtöbben nem a mészárlás tényét tagadják, hanem azt, hogy ez megfelel a népirtás definíciójának.
Vladimir Leposavic, Montenegró eddigi igazságügyi minisztere pedig hasonló álláspont miatt került bajba nemrégiben – írja az Euronews. Az egyébként szerbpárti politikus kijelentette, csak akkor fogja elismerni, hogy népirtás történt Srebrenicában, ha ez „minden kétséget kizáróan bizonyított” lesz.
Montenegróban azonban új törvényt hoztak, amelynek értelmében a mészárlás tagadása vagy relativizálása bűncselekmény kategóriába fog tartozni. Ennek mentén pedig Leposavicot is eltávolították a miniszteri pozíciójában.
Aleksandar Vucic, Szerbia elnöke is reagált Leposavic kirúgására, meglehetősen erősen beleszállt emiatt Montenegróba:
„Nem is vártunk mást olyanoktól, akik az úgynevezett független Koszovó létrehozásában részt vettek és azoktól sem, akiknek nem tetszik, hogy Szerbia a történelme során a legjobban fejlődik. Azoktól sem várnánk mást, akik gyengíteni akarják Szerbiát. Olyanoktól azonban nem vártuk ezt, akik a legközelebb álltak eddig hozzánk”
Montenegró még 2006-ban vált külön Szerbiától egy függetlenségi népszavazást követően, amelyet egy uniópárti kormány vezetésével sikerült sikerre vinni. A montenegrói kormány eddig viharos kapcsolatot ápolt Belgráddal, egészen 2020 augusztusáig.
A tavalyi választásokon azonban a Milo Djukanovic-féle Szocialisták Demokratikus Pártját (DPS) egy ellenzéki összefogásnak sikerült legyőznie, akik így bő 30 év után vesztették el a hatalmat. A koalícióban pedig bizony részt vettek keményvonalas szerb nacionalisták is a sok más politikai nézetű pártok mellett.
Ez a koalíció most csütörtökön szavazott a srebrenicai mészárlás tagadásának kriminalizálásáról, és kétség kívül megosztotta őket: a 80 képviselőből 55-en szavaztak mellette és 19-en ellene. Leposavic eltávolításánál sem volt más a helyzet, ott 43-27 volt az arány.
Európa más részein viszont örömmel fogadták a hírt, hogy Montenegró elfogadott egy ilyen törvényt, többek között David Sassoli, az Európai Parlament elnöke is megdicsérte az uniós tagságra pályázó országot:
„Üdvözlöm a montenegrói parlament által elfogadott megoldást, mely elismeri és mélységesen elítéli a srebrenicai népirtást és betiltja annak nyilvános tagadását. Ez egy nagy előrelépés a Balkán konszolidációja és az európai értékek terén”
Leposavic egyébként elmondta, szerinte a nyilatkozatának szavait teljes mértékben kiforgatták, mellyel a koalíció szerbpárti része is egyetértett. Zdravko Krivokapic miniszterelnök azonban követelte az igazságügyi miniszter lemondását, arra hivatkozva, hogy ez sértheti Montenegró EU-csatlakozási esélyeit.
