Kiderült, mely térségekben fertőzhetnek meg újra denevérek embereket koronavírussal
Miközben hazánkban mérsékelt ütemben ugyan, de csillapodik a járvány intenzitása, addig szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy az állatokról emberekre való átterjedés továbbra is lehetséges.
Unsplash
A Phys.org tudományos portál riportjában a patkósorrú denevérének előfordulási gyakoriságára és talajhasználatra alapozott kutatásról írnak, amit a Politecnico di Milano, a Kaliforniai Egyetem és a Massey Egyetem tudósai publikáltak.
A tudósok létrehoztak egy térképet, amelyen megjelölték, a világ mely régióiban szabadulhat ki újból az állatokból a koronavírus és egyéb ragályos kórokozók, ezért ezekre a helyekre fokozott figyelmet kellene szentelniük az egészségügyi hatóságoknak.
Korábbi kutatások alapján már sikerült meghatározni azokat a területeket, ahol a legnagyobb az esély a zoonózisra, vagyis a vírus állatról emberre való ugrásának, így ezen zónák nyomon követésével idejekorán elejét lehet venni a súlyosbodásnak és egy esetleges új járvány kialakulásának.
Leginkább ott következhet be ez az ugrás, ahol az ember behatol a korábban csak állatok természetes élőhelyeként működő közegekbe, vagyis ahol például erdőket irtanak ki, ott a környezet alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez, és a vadállatok a lakott területek felé veszik az irányt, megnövelve ezzel az érintkezés esélyét.
A kutatók műholdas felvételek alapján dolgoztak, és olyan térségeket azonosítottak, ahol a közelmúltban behatolt az ember a vadvilágba, több ízben pedig károsította a környéken lévő növényzetet, legyen szó éppen esőerdőkről vagy cserjésekről.
Minél sötétebb a térképeken a piros árnyalat, annál nagyobb a kockázata a zoonózis létrejöttének, és minél kékebb, annál kisebb veszélyeket rejt magában az állatról emberre való átterjedés.
