Sokat drágult a koronavírus-járvány miatt a liszt és a kenyér
Az elmúlt évek negatív tendenciájára rátett egy lapáttal a tavaly kirobbant covid-pandémia, melynek következtében a pékek ismét áremelésre kényszerültek.
Unsplash
A Világgazdaság beszámolójából kiderült, takarékosabban bánnak a magyarok a kenyérrel, a világjárvánnyal kapcsolatba hozható korlátozások is visszavetették a fogyasztást, ami miatt a malmok 2021-ben a tavalyinál 15-20 százalékkal kevesebb búzát őröltek.
A malomipari cégeknek végül sikerült annyi étkezésibúza-készletet megvásárolniuk, amennyi kitart az újbúzáig – mondta a portálnak Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. Tapasztalatai szerint jelenleg a piacon nincs nagy mozgás, a kereskedők már korábban megvásárolták az exportra szánt árut.
A tavalyinál kevesebb lisztre az egyik lehetséges magyarázat szerinte hogy a fogyasztók takarékosabban bánnak a kenyérrel és a pékárukkal, jóval kevesebbet dobnak ki, mert a pandémia alatt megtanulták, hogy spórolni kell. Sokan elkezdtek otthon kenyeret sütni, ekkor pedig különösen igaz, hogy nem megy a szemétbe kenyér.
Ráadásul hiányoznak a turisták, ez is visszafogta a fogyasztást. Ennek következményeként az áprilisra tervezett áremelést sokan nem lépték meg. Márpedig azt nem lehet megúszni, mert januárban csak a liszt áremelkedésének a felét érvényesítették.
Az aratás után várható az áremelés. Az idén tonnánként 60-62 ezer forintért jegyezték elő a búzát.
2017 áprilisában 134 forint volt a liszt kilójának átlagos fogyasztói ára, ez négy év alatt 185 forintra ment föl. A vetések kiváló állapotban vannak, a talaj most megfelelő mennyiségű csapadékot kapott. Lakatos Zoltán reményei szerint nagy baj ezt a búzát már nem érheti, amihez persze az is kell, hogy az esős időben intenzívebben támadó gombabetegségek elkerüljék az állományt. Az elnök-vezérigazgató úgy véli, a vetések állapota alapján a 930 ezer hektáros vetésterületről 4,8-5 millió tonna termés várható.
