Az alultáplált emberek nagyobb eséllyel kapják el a koronavírust

A Medical Xpress legújabb cikkében az olyan alultápláltságra összpontosított, amely a leptin hiányos szintjéhez vezet, mint amilyen a fehérje-energia alultápláltság, a táplálékfehérje hiánya a megfelelő kalóriabevitel ellenére. A fehérje-energia alultápláltság globális probléma, és míg Ázsiában ez az állapot csökkent, az afrikai nemzetek folyamatos növekedésről számoltak be az elmúlt időkben. A leptin egy hormon, amely a test zsírsejtjeiben termelődik, és többféle szerepet tölt be az immunrendszerben.

Az alultápláltság okozta leptin hiány biztosan nem védi meg az embert a koronavírust okozó fertőzésétől, de a molekuláris orvostudomány és az immunológia területén mások munkája alapján feltételezhető, hogy ellensúlyozhatja a fertőzéssel járó túlzott gyulladás okozta károkat. Természetesen ez nem lenne ok arra, hogy lazítsunk az alultápláltság bármely formája elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseken. Soron kívül Gulyás Gergely Magyar Péterről: „Időben szóltam, hogy elmebeteg”

A leptin növeli a szervezet gyulladásos citokinekre – a gyulladást szabályozó fehérjékre – adott válaszát. A túlsúlyos koronavírus-pozitív betegeknél általában magasabb a leptin szint, a magas leptin szint pedig súlyos lefolyású koronavírushoz társul. Ezért a leptin immunrendszerre gyakorolt hatása és a koronavírus progressziójával és súlyosságával való összefüggése értékes biomarkerré teheti a betegek állapotának előrejelzésében.

Táplálkozás, leptin és az immunrendszer

Az alultápláltság magában foglalja a vitamin- vagy ásványianyag-hiányt, a túlsúlyt és az elhízást is. Tudjuk, hogy az alultápláltság összefügg az immunrendszerben bekövetkező változásokkal – ez pedig különösen igaz a fehérje-energia alultápláltságra.
A kiegyensúlyozott táplálkozással rendelkező emberek immunrendszere citokinek felszabadításával reagál a fertőzésekre: ezek olyan jelzőmolekulák, amelyek arra utasítják az immunrendszert, hogy támadja meg a behatoló mikrobákat.

A támadás leggyakrabban gyulladás formájában történik, s amint a betolakodó mikrobák kiürülnek a szervezetből, a gyulladás megszűnik, a szervezet pedig visszatér a normális állapotba. A gyulladásos válasz aktiválásának és deaktiválásának ez a gondos egyensúlya döntő fontosságú a szervezet normális működéséhez.

Amint azt az elmúlt év során megtudtuk, sok súlyos fertőzéses esetben az immunrendszer citokinek hullámát, úgynevezett citokinvihart alakít ki a szervezetben. Ez hosszan tartó hipergyulladásos választ okoz, amely több kárt okoz, mint hasznot, amikor megtámadja az ember szerveit. Az alacsony leptin szintű embereknél, például a fehérje-energia alultápláltságban szenvedőknél az immunrendszer több gyulladáscsökkentő citokint és kevesebb gyulladásos citokint termel.

Az immunválasz ilyen jellegű eltolódása a gyulladáscsökkentő profil javára elméletileg ellensúlyozná a súlyos koronavírusos esetekben gyakran megfigyelhető hipergyulladásos válasz súlyos következményeit, amikor a beteg szervei károsodhatnak. De az is lehetséges, hogy ez a gyulladáscsökkentő válasz elfedheti a vírussal fertőzött, alultáplált emberek tüneteit. Úgy tűnhet, hogy inkább enyhe vagy közepesen súlyos megfázásban vagy influenzában szenvednek, mint koronavírusban, ez azonban azt jelenti, hogy a fertőzések valódi számát mindenhol alábecsülhetik, és hozzájárulhatnak a betegség terjedéséhez, mivel az emberek nem tudják, hogy fertőzöttek.