Lehetséges, hogy az mRNS-vakcinák hozzák meg az áttörést a rák elleni harcban
A világ első mRNS-vakcinái – a Pfizer/BioNTech és a Moderna koronavírus elleni vakcinái – rekordidő alatt jutottak el a laboratóriumból a sikeres klinikai vizsgálatokon és a hatósági engedélyezésen át, egyenesen az emberek karjaiba.
Fotó: Unsplash/National Cancer Institute
A súlyos betegségekkel szembeni védelem magas hatékonysága, a klinikai vizsgálatok során tapasztalt biztonságosság és a vakcinák megtervezésének gyorsasága át fogja alakítani a vakcinák fejlesztésének módját a jövőben. Miután a kutatók létrehozták az mRNS-gyártási technológiát, potenciálisan bármilyen célpont ellen képesek mRNS-t gyártani, melyek előállításához nincs szükség élő sejtekre, így könnyebben elkészíthetőek, mint egyes más vakcinák. Így az mRNS-vakcinákat potenciálisan számos más betegség megelőzésére is lehetne használni, nem csak a koronavírus ellen.
De mi az az mRNS?
A hírvivő ribonukleinsav (röviden mRNS) egyfajta genetikai anyag, amely megmondja a szervezetnek, hogyan készítsen fehérjéket. A SARS-CoV-2, a koronavírust okozó vírus elleni két mRNS-vakcina ennek az mRNS-nek a töredékét juttatja a sejtekbe. Miután bejutott, a szervezet az mRNS-ben található utasításokat használja fel a SARS-CoV-2 tüskés fehérjék előállítására. Így amikor újra találkozik a vírus tüskefehérjéivel, a szervezet immunrendszere már előre tudja, hogyan kezelje azt.
A koronavírus után tehát mely mRNS-vakcinákon dolgoznak a kutatók legközelebb? Íme három, amelyekről érdemes tudni.
Influenza elleni vakcina
Jelenleg minden évben el kell készítenünk az influenza elleni vakcina új változatát, hogy megvédjen bennünket azoktól a törzsektől, amelyek az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése szerint az influenzaszezonban keringenek majd. Ez egy folyamatos versenyfutás az idővel, hogy valós időben nyomon követhessük, miként fejlődik a vírus és hogyan terjed.
A Moderna már a szezonális influenza elleni mRNS-vakcina felé fordítja figyelmét. Ez a WHO előrejelzése szerint a vírus négy szezonális törzsét célozná meg. A Szent Grál azonban egy univerzális influenza elleni vakcina: ez a vírus minden törzse ellen védelmet nyújtana (nem csak a WHO által előre jelzettek ellen), és így nem kellene minden évben frissíteni. Ugyanazok a kutatók, akik az mRNS-vakcinák úttörői voltak, egy univerzális influenza elleni vakcinán is dolgoznak.
A kutatók az influenza genomjának hatalmas adatmennyiségét használták fel arra, hogy megtalálják a vírus „leginkább konzervált” struktúráinak mRNS-kódját. Ez az az mRNS, amely a legkevésbé valószínű, hogy mutálódik, és a vírusfehérjékben szerkezeti vagy funkcionális változásokat eredményez. Ezután mRNS-keveréket állítottak elő négy különböző vírusfehérje kifejezésére. Ezek között volt egy az influenzavírus külső, szárszerű szerkezetén, kettő a felszínen, egy pedig a vírusrészecske belsejében elrejtve.
Az egereken végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy ez a kísérleti vakcina figyelemre méltóan hatásos az influenza különböző és a vírus nehezen megcélozható törzseivel szemben. Ez tehát egy erős esélyes az univerzális influenza elleni vakcina számára – írja Damien Purcell virológus professzor, a The Peter Doherty Intézet munkatársa.
Malária elleni vakcina
A malária a Plasmodium falciparum elnevezésű egysejtű parazitával való fertőzéssel keletkezik, amelyet szúnyogcsípéskor adnak át, és jelenleg nincs ellene vakcina. A GSK gyógyszeripari vállalattal együttműködő amerikai kutatók azonban szabadalmat nyújtottak be egy malária elleni mRNS-vakcinára: a vakcinában lévő mRNS egy PMIF nevű parazita-fehérjéjét kódolja. Azzal, hogy megtanítjuk a szervezetünket, hogy ezt a fehérjét célozza meg, a cél az, hogy az immunrendszert a parazita kiirtására tanítsuk, épp úgy, mint a koronavírus esetében.
A kísérleti vakcinával kapcsolatban ígéretes eredmények születtek az egereken végzett laboratóriumi vizsgálatok során, és az Egyesült Királyságban már tervezik a korai fázisban lévő humán kísérleteket is. Ez a malária mRNS-vakcina az önerősítő mRNS-vakcina tökéletes példája. Ez azt jelenti, hogy nagyon kis mennyiségű mRNS-t kell előállítani, csomagolni és bejuttatni, mivel az mRNS több másolatot készít magából, amint a sejtjeinkbe kerül. Ez az mRNS-vakcinák következő generációja az eddig látott koronavírus elleni „standard” mRNS-vakcinák után.
Rák elleni vakcinák
Már vannak olyan vakcináink, amelyek megakadályozzák a rákot okozó vírusokkal való megfertőződést: például a hepatitis B vakcina megelőzi a májrák egyes típusait, a humán papillomavírus (HPV) vakcina pedig a méhnyakrákot. Az mRNS-vakcinák rugalmassága azonban lehetővé teszi, hogy szélesebb körben gondolkodjunk a nem vírusok által okozott rákos megbetegedések kezelésében is. Egyes daganattípusok olyan antigénekkel vagy fehérjékkel rendelkeznek, amelyek a normális sejtekben nem találhatók meg. Ha immunrendszerünket meg tudnánk tanítani arra, hogy felismerje ezeket a daganathoz kapcsolódó antigéneket, akkor immunsejtjeink elpusztíthatnák a rákot.
A rák elleni vakcinák ezen antigének specifikus kombinációira irányulhatnak, a BioNTech pedig épp egy ilyen mRNS-vakcinát fejleszt, amely ígéretesnek tűnik az előrehaladott melanomában szenvedők számára. A CureVac a tüdőrák egy bizonyos típusára fejlesztett ki egy oltóanyagot, és a korai klinikai vizsgálatok eredményei már meg is vannak. Aztán ott van a személyre szabott rákellenes mRNS-vakcinák ígérete: ha meg tudnánk tervezni egy személyre szabott, az egyes betegek daganatára specifikus vakcinát, akkor az immunrendszerüket úgy tudnánk kiképezni, hogy a saját, egyedi rákjuk ellen küzdjön.
