A 2022-es költségvetés beterjesztése óta ismert, hogy a kormány 2022-ben 5,9%-os GDP-arányos hiánycéllal számol, ez 2023-ban 3,9%-ra mérséklődhet és 2024-re teljesítené Magyarország az EU által elvárt 3%-os deficitcélt.

Azt is tudjuk, hogy az Európai Bizottság felmentést ad a legfontosabb fiskális szabály teljesítése alól még a 2022-es évben, a 2023-as évről azonban nem tudni még semmit erre vonatkozóan. Ezért a kormány által jelzett, 2023-ra vállalt 3,9%-os deficitcél meglehetősen érdekes és nem kockázatmentes vállalás – írta a Portfolio hírportál.

A lap elemzéséből kiderült, hogy a 2022-es költségvetésbe 550 milliárd forintos kiadási keretösszeggel betervezett Beruházási Alap tartósan fennmaradna, így 2025-ig a költségvetés kiadási oldalát duzzasztaná ez a tétel.

A kormány számára szabad mozgásteret jelenthet az 550 milliárd forintos kiadás beégetése, ugyanis a 2023-ra tervezet 60 ezer milliárd forintos GDP-vel számolva ez 0,9 százalékos puffer.

Ha a hiány lefaragására használná fel a kormány a tartalékot 2023-ban, akkor a Pénzügyminisztérium által 2023-ra vállalt 3,9 százalékos GDP-hiánycél 3 százalékra csökkenne, ezáltal két év múlva teljesülne a Brüsszel által elvárt deficit.

Folyamatosan hízni fognak a különadók, ezen belül is erőteljesen a kiskereskedelmi különadó, az energiaellátók jövedelemadója, a pénzügyi tranzakciós illeték és a biztosítási adó. De stabil bevételi forrás lesz a jövőben is a bankadó, a közműadó, a turizmusfejlesztési hozzájárulás, a távközlési adó. Ezek összesen egy évben meghaladhatják a 700 milliárd forintot is, amely így a társasági adónál is magasabb bevételi tétel.