Az ujgur nők kényszersterilizálása miatt csökken a kínai lakosság száma

Már túl volt a szülőképes koron, ám Qelbinur Sedik szerint a kínai hatóságok mégis erőszakkal sterilizálták őt, mely része annak a kampánynak, amelyet az ujgurok és más kisebbségek születéseinek visszaszorítására irányuló szisztematikus kampánynak neveznek a feszült helyzetben lévő Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen.

2019-ben az akkor 50 éves Sedik azt mondja, könyörgött a hatóságoknak, hogy kíméljék meg a kötelező spirál beültetésétől, mivel a korábbi kísérletek súlyos fájdalommal és vérzéssel jártak. Így a közösségi munkások nem hagytak neki más választást, mint hogy sterilizálják a szülővárosában, Urumcsiban található klinikán, és rendőri intézkedéssel fenyegették meg, ha megtagadja a beavatkozást. Soron kívül Nagyar Márton a romániai életszínvonalról: „A románok sehol nincsenek hozzánk képest”

Habár Sedik azóta már Európában tartózkodik, elmondása szerint még mindig sokkos állapotban van a történtek miatt, a beavatkozás után öt hónapig nem tudott kikelni az ágyból, és olyan erős vérzést tapasztalt, mely jóformán megkeserítette az életét. Sedik nem érti, hogy miért volt szükséges a beavatkozás, hiszen 50 év felett a menopauza megjelenésével egyébként sem tudott volna gyermeket szülni.

Az északnyugati területen a hivatalos adatok szerint 2017 és 2019 között csaknem a felére csökkent a születési arányszám, ami az összes kínai tartomány és régió közül a legmeredekebb csökkenés ez idő alatt, és a legszélsőségesebb globálisan 1950 óta – derül ki az Ausztrál Stratégiai Intézet (ASPI) elemzéséből.

Hszincsiang évtizedeken át Kína egyik legmagasabb születési rátáját hozta, ami az ujgur népesség gyors növekedéséhez vezetett, így ma mintegy 12 millió, többségében muszlim ujgur él itt, akik a lakosság felét teszik ki. Az „illegális” születések jelentős száma a szigorú születési korlátokon kívül történt, a vidéki területeken élő kisebbségek esetében legfeljebb három gyermek születhet, mivel a hatóságok látszólag szemet hunytak felette.

Az inga most azonban a másik irányba lendült, mivel Peking igyekszik kontrollt gyakorolni a stratégiai fontosságú határvidéken élő „engedetlen kisebbségek” felett. Tudósok és jogvédők szerint a 2017 óta fokozódó születésszabályozási politika, beleértve a sterilizációra és a spirál behelyezésére vonatkozó önkényes kvótákat, valamint a túl sok gyermek vállalásáért kiszabott börtönbüntetéseket, része annak a szándékos, államilag támogatott kísérletnek, melynek célja, hogy visszaszorítsák az etnikai kisebbségek születéseit Hszincsiangban.

Ezek az intézkedések egybeestek egy tömeges internálási kampánnyal, amely becslések szerint egymillió ujgurt és más kisebbségeket söpört el, s Peking szerint ennek célja az úgynevezett iszlám szélsőségesség felszámolása a régióban az etnikumok közötti erőszak és támadások sorozatát követően. Ezzel szemben Peking arra ösztönzi a túlnyomórészt kínai lakosságot, hogy országszerte több gyermeket vállaljon, hogy elkerülje a fenyegető demográfiai válságot – írja a TRT.

Egyre több nyugati kormány és az amerikai kormány is „népirtásnak” nyilvánította a hszincsiangi kisebbségek kínai elnyomását, amit a jogvédők szerint egyre több bizonyíték támaszt alá. Kína pedig sajátos módon elismeri, hogy 2017 óta csökken a születések száma Hszincsiangban: egy januári tájékoztatón a hszincsiangi kormány szóvivője ezt a regionális gazdasági fejlődésnek és a változó társadalmi normáknak tulajdonította, azt sugallva, hogy a jobb oktatás miatt az emberek késleltetik a házasságkötést.

Darren Byler, a Coloradói Egyetem antropológusa szerint a tömeges internálásokon keresztül megvalósuló „demenciális családi szétválasztás” nagy szerepet játszik a születések visszaszorításában és a „házassági minták megzavarásában” az ujgurok körében. „A demográfiai növekedés páratlan visszaesése Hszincsiangban megerősíti, hogy az ujgurok és más csoportok egy készülő népirtás célpontjai” – tette hozzá.