USA: Izrael még nem mutatott bizonyítékot a lebombázott gázai épület ügyében
Antony Blinken külügyminiszter szerint az Egyesült Államok indoklást kért Izraeltől a tornyot a földdel egyenlővé tevő csapásra, azonban a megkeresésre még nem érkezett válasz.
Sûrû, fekete füst tör a magasba, miután az izraeli hadsereg légicsapást mért az Associated Press amerikai hírügynökségnek is otthont adó tizenegy emeletes épületre Gázában 2021. május 17-én. A Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász szervezet és Izrael között május 10-én este kezdõdött rakétaháború, amelynek során légicsapásokban eddig 188 palesztin vesztette életét Gázában. Az izraeli oldalon nyolc halálesetet okoztak a Hamász rakétatámadásai.
MTI/AP/Hatem Moussa
Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt állítja, hogy nem látott semmilyen izraeli bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a Hamász működött volna abban a gázai épületben, amelyben lakások, irodák és médiaszervezetek – köztük az Al Jazeera és az Associated Press – működtek, és amelyet Izrael szombaton lerombolt.
Blinken hétfőn közölte, hogy felkérte Izraelt, hogy indokolja meg a toronyházra mért csapást, miután az izraeli hadsereg, amely mintegy egy órát adott az újságíróknak és az épület többi lakójának az evakuálásra, azt állítja, hogy a Hamász katonai hírszerzési irodának használta az épületet. „Röviddel a csapás után további részleteket kértünk az indoklással kapcsolatban” – mondta Blinken a dániai Koppenhágából. Nem volt hajlandó konkrét hírszerzési információkról beszélni, mondván, „másokra bízza annak jellemzését, hogy megosztottak-e bármilyen információt, és hogy hogyan értékeljék ezt az információt”.
Jonathan Conricus izraeli katonai szóvivő altábornagy vasárnap a CNN-nek azt mondta: „A harcok közepén vagyunk. Ez folyamatban van, és biztos vagyok benne, hogy az információkat a megfelelő időben fogják bemutatni”. Benjamin Netanjahu miniszterelnök azt mondta, hogy Izrael a hírszerzési csatornáin keresztül megosztja a Hamász jelenlétére vonatkozó bizonyítékokat a célba vett épülettel kapcsolatban. Azonban sem a Fehér Ház, sem a külügyminisztérium nem árulta el, hogy mindezt látta-e valamelyik amerikai tisztviselő.
Blinken hétfőn azt mondta, hogy az Egyesült Államok éjjel-nappal azon dolgozik, hogy segítsen véget vetni az erőszaknak, azonban kevés konkrét részletet közölt az ügyben. „Nem állunk a diplomácia útjába, épp ellenkezőleg, gyakorlatilag megállás nélkül gyakoroljuk azt” – mondta Blinken a dán külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón, amikor arról kérdezték, hogy az Egyesült Államok miért akadályozta meg az ENSZ Biztonsági Tanácsának Izrael katonai válaszlépését elítélő nyilatkozatát.
Washington, Izrael jelentős szövetségese elszigetelődött az ENSZ-ben, mivel ellenezte a tanács nyilvános nyilatkozatát, ugyanis attól tart, hogy az árthat a színfalak mögötti diplomáciának. Blinken elmondta, hogy Izraelnek joga van megvédeni magát, de aggasztónak találta, hogy újságírók és egészségügyi dolgozók kerültek veszélybe, különösen azután, hogy Izrael lerombolta a Gázában található toronyházat, amelyben számos médium működött.
Az Amnesty International és a Riporterek Határok Nélkül médiafelügyeleti szervezet arra kérte a Nemzetközi Büntetőbíróságot, hogy háborús bűncselekményként vizsgálja ki a médiaszervezeteknek otthont adó épület izraeli bombázását. Emellett az AP főszerkesztője független amerikai vizsgálatot is kért a támadás ügyében. A francia RSF rövidítéssel ismert, párizsi székhelyű Riporterek Határok Nélkül szervezet a bíróság főügyészéhez intézett levelében közölte, hogy az elmúlt hat napban 23 nemzetközi és helyi médiaszervezet irodáját semmisítették meg a régióban.
Az RSF szerint komoly oka van feltételezni, hogy az izraeli hadsereg „médiaszervezetek szándékos célba vétele és felszerelésük szándékos megsemmisítése” sértheti a bíróság egyik alapszabályát. Azt mondta, hogy a támadások „a média közvélemény tájékoztatására való képességének csökkentését, ha nem is semlegesítését szolgálják”. Saleh Hijazi, az Amnesty International közel-keleti és észak-afrikai regionális igazgatóhelyettese az Al Jazeerának elmondta, hogy Izrael megpróbálja elrejteni, mit tesz Gázában és a gázai emberekkel, hozzátéve, hogy az Amnesty 2012 óta nem léphet be az enklávéba.
„A Nemzetközi Büntetőbíróság 2014 óta vizsgálja a palesztin területeken kialakult helyzetet. Felszólítjuk a Nemzetközi Büntetőbíróságot, hogy vizsgálja meg ezt az esetet”
– mondta, utalva a nemzetközi média irodáinak izraeli erők által végrehajtott bombázására.
„Még ha van is ott egy legitim katonai célpont, aránytalan egy épületet ilyen módon megtámadni. Egy ilyen aránytalan támadás háborús bűncselekménynek minősül. Ráadásul ez a gázai palesztin nép elleni kollektív büntetés mintáját követi” – tette hozzá Hijazi.
Sally Buzbee, az AP ügyvezető szerkesztője elmondta, hogy az ügynökségnek 15 éve vannak irodái a toronyban, azonban soha nem kaptak tájékoztatást, és nem volt semmilyen jel arra vonatkozóan, hogy a Hamász az épületben tartózkodhat. „Úgy gondoljuk, hogy ezen a ponton helyénvaló, hogy független vizsgálatot folytassanak a történtekről – egy független vizsgálatot” – tette hozzá.
