Mégsem kell tartanunk egy újabb csernobili atomkatasztrófától?
Miközben folyamatosan növekszik a neutronszám a beázott betonszarkofágon belül, a problémát orvosolni lehet, hiszen radioaktív sugárzást még nem észleltek Csernobil környékén.
Unsplash
Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára az InfoRádiónak adott interjújában elmondta, az 1986-os baleset után egy éven belül épített betonszarkofág eddig stabilnak bizonyult, ám a hőtágulás következtében elhasználódott.
„Ahhoz, hogy tovább lehessen lépni, kellett építeni egy új szarkofágot, amelyet nemzetközi összefogással valósítottak meg. Ez már egy sokkal modernebb szerkezet, nem betonlapokból áll, hanem egy hatalmas, feszített acélszerkezet, amely ráadásul már hermetikus is, arra való, hogy a későbbiekben a megsérült 4. blokkot a telephelyen le lehessen bontani, a sérült üzemanyagot el lehessen távolítani.”
Mivel a szarkofágba beszivárgott az esővíz, ezért előfordulhatnak bizonyos problémák a blokkok környékén, így Aszódi szerint az lenne a legjobb megoldás a problémára, ha minél hamarabb kiderítenék, milyen folyamatok játszódnak le a betontömbök belsejében.
„A 35 évvel ezelőtti robbanáskor a magas hőmérséklet miatt az atomreaktorban található anyagok részben megolvadtak, részben odébb folytak, és mintegy 170 tonnányi, uránt is tartalmazó szerkezet több emeletet megtéve áthelyeződött a reaktorépületen belül. Ennek az anyagnak fontos volt megállapítani a helyét, és azt, hogy történik-e benne valami.”
Az összeolvadt anyag állapotát egyébként évek óta rendszeresen mérik, most azonban arról számoltak be, hogy az egyik zónatartalomban a neutronok lassú gyarapodása jelentkezett.
„Ez arra utal, hogy valamilyen folyamat zajlik a rendszerben, amelyben úgy tűnik, a kiszáradás után megváltozott az anyagösszetétel. Nincs közvetlen veszély, de a változás figyelmet érdemel.”
