Soha nem látott méretűek az egészségügyi várólisták Magyarországon
Május 13-tól indulhat újra az elhalasztott egészségügyi beavatkozások elvégzése, ám a várólisták rekordméretűre duzzadtak az elmúlt több mint egy évben.
Fotó: Unsplash/NeONBRAND
Az ATV Híradójának nyilatkozó beteg elmondta, hogy jobb oldali csípőprotézisra vár, de attól tart, hogy mire sor kerül a műtétjére, már a bal oldalon is szüksége lesz rá. Ágnes elárulta, hogy a koronavírus-járvány miatt a beavatkozást már háromszor elhalasztották: először tavaly januárban, majd májusban és decemberben. A beteg leghamarabb júniusban kaphat új időpontot, már abban sem reménykedik, hogy egyre romló állapota ellenére még az idén sorra kerülhet.
Mivel a nem életmentő beavatkozások elvégzése több mint egy éve szünetel Magyarországon a járványhelyzet miatt, az egészségügyi ellátások várólistái rekordméretűre duzzadtak. A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke a Híradóval közölte, hogy a járvány előtt félévente nagyjából 2000 csípőprotézis-műtétre került sor, ám a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint jelenleg 6000 beteg vár a beavatkozásra.
Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere pénteken jelentette be a Facebookon, hogy május 13-ával megkezdik az elhalasztott műtétek elvégzését Magyarországon. Hangsúlyozta, hogy a beavatkozásokra előre egyeztetett időpontokban és a már bevált egészségügyi óvintézkedések betartásával kerülhet sor. A betegfelvétel feltétele az érvényes védettségi igazolvány vagy egy negatív PCR-teszt, am a beavatkozást megelőző 48 órában készült, illetve a műtét napján végzett negatív antigén gyorsteszt.
Soós Adrianna, a FESZ elnöke felhívta rá a figyelmet, hogy nemcsak a rekordméretűre duzzadt várólisták jelentenek problémát, hanem az extrém nyomás is, amely egészségügyi dolgozókra nehezedik a járványhelyzet okozta válságban, és attól is tartani lehet, hogy a felmondási tilalom végével rengetegen elhagyhatják a pályát.
A szakszervezet elnöke szerint ahhoz, hogy a túlterhelést a betegek érdekében folytatni lehessen, pihenőidőt kellene kapnia a szakdolgozóknak, illetve jelentős béremelésre szorulnak azok, akiknek az eddigi munkáját anyagilag nem ismerte el a rendszer érdemben.
Varga Péter Pál, az Országos Gerincgyógyászati Központ alapító igazgatója az ATV megkeresésére elmondta, hogy a feltorlódott betegek azonnali ellátása gyakorlatilag képtelenség, de megfelelő finanszírozással képes lenne az intézet biztosítani a járvány előtti normál ellátás ütemét.
Amikor ellátási kapacitást finanszíroz a NEAK, akkor a finanszírozás ütemében a szolgáltatók elkezdik ezeket a műtéteket végezni. Tehát két dolog kell: kell egy szolgáltató, aki alkalmas a műtétek elvégzésére, de hogy mennyit végez el ebből, az egyes egyedül az egészségügyi alaptól függ, hogy mennyit finanszíroz
– idézte Vargát az atv.hu.
