Tévhitben éltünk: nem létezik „biztonságos” légszennyezettségi szint

A levélben említést tesznek arról, hogy örömmel fogadták a hírt, miszerint Európa célja, hogy 2050-re elérje a nettó nulla károsanyag-kibocsátást, azt azonban sérelmezik, hogy a klímakatasztrófa elleni cselekvés egészségügyi előnyei még mindig nem kerültek bele az európai zöldmegállapodásba.

Massay-Kosubek Zoltán, a Clean Air and Healthy Recovery nevű civil szervezet menedzsere az InfoRádiónak elmondta, a klímasemlegesség és egészségünk védelme szorosan összekapcsolódik, éppen ezért most arra kívánják felhívni a figyelmet, hogy a légszennyezettség-csökkenés például egy olyan egészségügyi előny, mely elérhető lenne számunkra is. Soron kívül Saját házában késeltek halálra egy várandós nőt, nagy erőkkel keresik a tettest

Massay-Kosubek Zoltán kiemelte, a légszennyezés valójában egy népegészségügyi és éghajlati vészhelyzet, s hangsúlyozta: nem létezik olyan, hogy „biztonságos” légszennyezettségi szint. Így tehát a belső égésű motorok kivonása például egy kifejezetten aktuális téma, hiszen ahogyan azt a szakember is elmondta, az autók által kibocsátott szennyező anyagok nem pusztán a légúti, hanem például a szív- és rákmegbetegedésekért is felelősek, de olyan betegségekért is, mint a cukorbetegség és az Alzheimer-kór.

Mindez nyomatékosíthatja a döntéshozókban annak fontosságát, hogy a légszennyezés egész életünkre kihatással van, s nem beszélhetünk biztonságos mértékű határértékről, amely alatt a légszennyezettség ne lenne káros az emberi egészségre.

A nitrogén-dioxid, az apró részecskék, a szállópor, illetve az ózon mind-mind olyan szennyezőanyagok, melyek jellemzően az emberi tevékenységhez, vagyis a közlekedéshez, a fűtéshez, a mezőgazdasághoz vagy az energiatermeléshez kapcsolhatók, a civil szervezetek szerint pedig 2050-re csak úgy lehetne elérni a zéró károsanyag-kibocsátást, ha a közúti szállításból származó kibocsátást azonnal csökkentenénk.