A szociális szférában dolgozók többsége béremelést szeretne
A szociális szférában dolgozók az elmúlt években több alkalommal is felhívták a kormány figyelmét az alacsony bérekre, most azonban egy petíciót is indítottak, melyet a 10 nappal ezelőtti indulása óta közel 16 ezren írtak alá.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) által indított petíció máris rekordot döntött az aláírások számával, a felhívásban pedig arra kérik a kormányt, hogy emeljék meg a szociális ágazatban dolgozók fizetését.
Szűcs Viktória, a szervezet elnöke kedden délelőtt adta át a Kásler Miklós miniszternek címzett csomagot a támogató ívekkel. A szféra 90 ezer dolgozójából 84 ezer főt érint legjelentősebb követelésük, miszerint a szociális ágazati összevont bérpótlékra jogosultak kapjanak január 1-jéig visszamenőleg 30 százalékos béremelést.
Az indoklás pedig talán nem is szorul magyarázatra: a koronavírus-járvány alatt is szolgálatot teljesítő dolgozók a mai napig nem kaptak semmiféle külön juttatást erőfeszítéseikért cserébe, a KSH adatai alapján pedig évek óta ebben az ágazatban a legkevesebb a fizetés.
A jelenleg 3500 betöltetlen pozíció tehát egyértelműen azért stagnál még mindig, mert a szféra legkevésbé sem vonzó financiálisan, ugyanis a 414 ezer forintos bruttó, 275 ezer forintos nettó átlagkeresettől jócskán elmaradva, 2021-ben a szociális ágazatban foglalkoztatottak 300 ezer forintnál alig magasabb bruttó és 200 ezres nettó bére nem éppen kecsegtető hosszabb távon.
Szűcs Viktória jelezte, számításaik szerint a 30 százalékos emeléssel még mindig nem lenne kirívóan magas a szociális dolgozók átlagkeresete, tehát még így is a nemzetgazdasági átlag alatt maradnának a szakterület juttatásai.
Az ilyen, és ehhez hasonló követelések esetében a humántárca többnyire azzal szokott érvelni, hogy az elmúlt 10 évben jelentős emelések történtek a szférában, de nézzük meg, hogy ez hogyan nézett ki a valóságban:
- 2010 után megszüntették a megbontott egységes közalkalmazotti bértáblát, helyette egy ágazati bérrendszert hoztak létre
- 2014-ben bevezették a szociális ágazati bérpótlékot, mely nem egyenlően lett elosztva, így volt aki csak bruttó 6000, míg mások bruttó 17 ezer forintot kaptak
- a mostani adatok alapján a korábbi kiegészítő pótlékokkal együtt, az összevont pótlék esetében 20-60 ezer forint közötti szórás alakult ki a pályakezdők és a nyugdíjasok juttatása között
- a rendszer bonyolult mivoltát példázza, hogy a bölcsődékben jelenleg is háromféle számítást kell alkalmazni a 11 ezer dolgozó juttatásának kiszámításakor.
Szűcs Viktória jelezte, azért bír igen nagy jelentőséggel ez a petíció, mert 10 nap alatt az összes érintett 20 százaléka aláírta a felhívást, tehát a béremelésre való igény tényleg egyre sürgetőbb a szférában. Szűcs azt is megemlítette, hogy a járvány alatt nehezebbek az egyeztetések, azonban ha rövidesen nem sikerül megegyezni, úgy a gyülekezési tilalom feloldása után akár egy közösen szervezett utcai megmozdulással is nyomatékosíthatják követelésüket – írja a Népszava.
