Brazília: a favelákat sokkal érzékenyebben érinti a járvány és annak következményei
A globálisan berobbanó koronavírus-járvány hosszú ideig meglehetősen csendesen, mondhatni fokozatosan terjedt Brazíliában, az elmúlt nagyjából két hét során ugyanakkor a dél-amerikai országban is elszabadult, és immáron már a második legtöbb fertőzöttet számláló nemzetté vált.
A SARS-CoV-2 vírus közegészségügyi kockázatait már jól ismerjük: az idősekre és a krónikus betegekre rendkívül veszélyes, és ha olyan széles körben elterjed, mint ahogy tette azt Olaszországban vagy Spanyolországban, akkor az összeomlás szélére sodorhatja az egészségügyi ellátórendszert.
A koronavírusnak viszont ezen túlmenően súlyos gazdasági következményei is vannak, valamint még ennél is súlyosabbak lesznek, ugyanis a járvány megfékezésére szabott korlátozások a gazdaság ideiglenes hibernációját hozták el, ami jelentős bevételkiesést és az eddig is bizonytalan pénzügyi alapokon nyugvó, vagy egyenesen csődközelben lévő vállalkozások tönkremenetelét hozta magával.
A gazdasági dimenzióból kiindulva valamekkora társadalmi átalakulás is megindulni látszik, viszont nem túlzottan a jó irányba: a szegények szegényebbek, a gazdagok még gazdagabbak lettek. Ennek hátterében főként a tömeges elbocsátások állnak, amik főleg az alsó középosztálybeli és szegényebb rétegeket érintették.
Ennek a jelenségnek a manifesztációja remekül megfigyelhető a brazil favelákon a gyakorlatban, mind a növekvő gazdasági egyenlőtlenség, és ezzel összefüggésben az egészségügyi rendszerhez való hozzáférés egyenlőtlensége szempontjából. A favelákról kialakított általános kép sajnos a valóságot tükrözi, nagyon szegény, viszont annál sűrűbben lakott környékekről beszélhetünk.
Brazília körülbelül 13 millió lakosa él mély nyomor által sújtott környékeken, ahol a legtöbb lakó minimálbért, vagy még annál is kevesebbet keres. A favelák lakosai sajnálatos módon pont olyan munkáktól függenek jellemzően, amik jelentős károkat szenvedtek a koronavírus-járvány alatt, gyakorlatilag a favelák lakói voltak az elsők, akik az elbocsátás sorsára jutottak.
A szegénységen, és sajnálatos módon a magas bűnözésen túl nem lehet elmenni a tény mellett, hogy nagyon sűrűn lakott környékekről beszélünk, ami egészségügyi szempontból igazi melegágya lehet a járvány terjedésének, egy helyi lakos szerint például olyannyira szűkösek az utcák, hogy sem a társadalmi távolságtartásra, sem az esetleges önizolációra nincs lehetőség.
Ez pedig tömeges fertőzésekhez vezethet, főleg ha azt vesszük alapul, hogy a brazil elnök igencsak „alternatív” módon közelíti meg a járványkezelést, aminek láthatjuk, súlyos következményei vannak a COVID-19 terjedésében: a Johns Hopkins Egyetem adatai szerint 349 113 esetet regisztráltak már az országban, közülük 22 165 fő vesztette életét.
Bolsonaro már többször demonstrálta, hogy nem hatja meg a járványhelyzet, ami az alábbi példán keresztül is jól megmutatkozik:
