Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

Dollár
366,88 Ft
Euró
400,91 Ft
Font
479,38 Ft
Bitcoin
64,084 $

Emiatt a kiskapu miatt uralhatják a Facebookot a népszerűtlen politikusok

Kormányok és politikusok világszerte használják a Facebook egyik, áltevékenységekkel kapcsolatos kiskapuját, hogy hamisan népszerűnek állítsák be magukat és zaklassák ellenfeleiket.

...svg content...Recep Tayyip Erdogan török (b) és Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök. MTI/EPA/Poman Ismayilov
Smart
Author image

Kolláth Benjámin

Szerkesztő

A The Guardian nyomozását Sophie Zhang, a közösségi oldal egyik adatelemzőjének vallomására és belső dokumentumokra alapozza, amelyek megmutatják, hogy a Facebook csak szelektíven küzd az álprofilok ellen.

Az oldal a gazdag országokban, mint az USA, Dél-Korea vagy Tajvan, azonnal lekapcsolja a koordinált megmozdulásokat, a szegényebb országokból érkező bejelentéseket, mint Mexikó vagy Irak, lassabban, vagy egyáltalán nem kezelik. Zhang a Guardiannak elmondta: Soron kívül Nagyon jól járnak a SZÉP-kártyások: jön az új zseb és a megemelt keretösszeg

„Nagyon sok kárt okoz a Facebook, ami csak azért nincsen kezelve, mert egyszerűen nem jelent akkora PR-veszélyt a cég számára. Ennek az árát nem a Facebook fizeti meg, hanem az egész világ.”

Zhang arra jött rá, hogy az Oldalak funkcióval rengeteg áltámogatót lehet létrehozni, amivel a kormányok népszerűnek állíthatják be magukat és kritizálhatják ellenfeleiket. Bár a Facebookon csak egy személyes oldala lehet az embernek, egyéb oldalból, melyek általában üzletek, jótékony szervezetek és más szervezetek számára jöttek létre, akármennyit, és ezeket nagyon könnyű úgy alakítani, mintha személyes profilok lennének.

Egy ilyen esetet Hondurasban mutattak ki. Az ország elnökének, Juan Orlando Hernández Facebook-oldalának kezelői több száz oldalt hoztak létre, amivel a saját posztjaikat lájkolták, ezzel népszerűnek beállítva őt. Azerbajdzsánban Ilham Alijev pártja használt több száz kamuoldalt, hogy az ellenzéki politikusokat és független híroldalakat zaklassák.

Zhangot, aki pont ezen áltevékenységek figyelésével foglalkozott a Facebooknál, tavaly szeptemberben rúgták ki gyenge teljesítménye miatt. Utolsó napján megosztott jegyzetében arról írt, hogy „külföldi kormányok többször is nyilvánvalóan a saját népük félrevezetésére” használták a platformot.

Amikor Zhang ezeket jelentette, a cég nem egyenletesen válaszolt: egyes jelentéseire nagyon lassan válaszoltak (a hondurasi hálózatot közel egy évbe, az azerit 14 hónapba telt leállítani), másokat pedig, például Albániában, figyelmen kívül hagytak.

A Facebook sértetlenségért felelős alelnöke, Guy Rosen Zhang – akkor még csak a cégen belül elhangzó – panaszaira 2019-ben úgy reagált: „Szó szerint százezernyi fajta támadással foglalkozunk. Ezért a végéről (Fő országok, elsőbbséget élvező területek stb.) kell kezdenünk és utána megpróbálni az elejére érni.”

A The Verge szerint Zhang közel húszmillió forintos végkielégítéséről mondott le, hogy közzétehesse a történetét, a Guardian cikkének közzétételekor Twitteren azt írta: „Azért csatlakoztam a Facebookhoz, mert naivan azt hittem, belülről megjavíthatom a céget. Ma azért állok elő, mert kudarcot vallottam.”

A Guardian kérdésére a Facebook szóvivője, Liz Bourgeois közleményben arról írt, nem értenek egyet azzal, ahogy Zhang látja a cég prioritásainak kezelését és „száznál is több” hasonló hálózatot számoltak fel. A probléma létezését és a Zhang által felhozott eseteket azonban nem cáfolta.