Erősebbé váltak a hurrikánok az elmúlt négy évtized adatai alapján
Az időjárást és a földi atmoszférát vizsgáló kutatók olyan bizonyítékokat mutattak be, melyek szerint a hatalmas viharok a klímaváltozás hatására sokkal ellenállóbbak lettek.
A vadonatúj kutatás során 40 év adatait elemezték, amelyek során kiderült, a világ azon pontjain, ahol rendszeresen kialakulnak a hurrikánok, a szeleik rendkívül pusztítóakká váltak, mindez pedig a globális felmelegedés miatt fordulhatott elő.
A tanulmányt a Wisconsin-Madison Egyetem és a Nemzeti Óceán- és Atmoszférakutató Társaság készítette James Kossin vezetésével.
A szakemberek korábban már közzétettek a hurrikánokról egy publikációt, melyben 28 év adatait összegezve bizonyították a viharok viselkedésének szignifikáns változását. A 2014-es kutatásukban rámutattak, hogy a trópusi ciklonok sokkal északabbra és délebbre terjeszkednek, a 2018-as tanulmányukban pedig bebizonyították, hogy lassabban mozognak, amely nagyobb árvízi kockázatokhoz vezethet.
Kossin és munkatársai most az 1979 és 2017 közötti időszak hurrikánadatait analizálták. Az elemzést a geostacionárius műholdak infravörös mérései alapján végezték el, ami a tudósok szerint új megvilágításba helyezte a kutatásokat.
Az elemzésből kiderült, hogy a Föld szinte összes helyszínén, ahol komoly ciklonok vagy hurrikánok képződnek, a szél sebessége és ereje hevesebb, mint mondjuk tíz vagy húsz évvel ezelőtt.
Kossin figyelmeztetett, ez előrevetítheti annak a lehetőségét, hogy az emberi tevékenységek által előidézett globális felmelegedés hozzájárulhatott a viharok súlyosságának durvulásához.
Közben kiderült, pozitív hatásai is lehetnek a COVID-19 pandémiának: