50 év múlva egymilliárd ember élhet elviselhetetlen, szaharai hőségben
A legújabb előrejelzések alapján a klímaváltozás gyökeresen megváltoztathatja bolygónk éghajlatát, melynek következtében sokkal több ember fog kietlen körülmények között élni.
A környezeti tényezők változása alapvetően egy természetes folyamat, amelyet a glaciális és interglaciális érák, vagyis a jégkorszakok közötti időszakok határoznak meg. Semmi meglepő nem lenne abban, ha mondjuk tízezer év múlva pár Celsius-fokkal megemelkedne az átlaghőmérséklet a Földünkön, viszont az emberi szén-dioxid kibocsátás hatására mindez sokkal hamarabb végbe mehet.
A hollandiai Wageningen University kutatócsapata Marten Scheffer professzorral az élen a klímaváltozást egy más szemszögből kezdte el vizsgálni. Az eddig használatos modellek helyett azt nézték meg, hogy a növekedő hőmérséklet milyen módon befolyásolhatja majd az emberi életet.
A világ populációjának többsége olyan helyeken él, ahol az éves átlaghőmérséklet 6 és 28 Celsius-fok közé esik – ez már 6 ezer éve nem változott.
A 21. század végére a globális átlaghőmérsékletek 3 Celsius-fokkal emelkedni fognak majd. Fontos hozzátenni, hogy ez csak a középérték, ami azt jelenti, egyes régiókban akár 7,5 Celsius-fokkal is forróbbak lehetnek a napok a maihoz képest.
A Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos folyóiratban tették közzé a kutatók a tanulmányukat, amelyben arról tudósítottak, hogy a Föld lakosságának egyharmada a mai szaharai körülményekhez hasonló forróságban lesz kénytelen élni 50 év múlva a legrosszabb forgatókönyv szerint.
A legjobb verzió alapján, amely során 3 Celsius-fokos emelkedéssel számolnak, 1,2 milliárd ember élhet majd a megszokott éghajlaton kívül, az évi átlaghőmérséklet pedig 29 Celsius-fokig kúszhat.
A legérzékenyebben érintett országok közét tartozhat India, Nigéria, Pakisztán, Indonézia, Szudán, Niger, Fülöp-szigetek, Banglades, Burkina Faso és Thaiföld.
A forróságot némileg enyhíthetik a modern technológia eszközei, például a légkondicionálók. Ennek a hatékonyságát gyakorlatban is láthattuk, amikor korábban élhetetlen helyeknek vélt sivatagokat is sikerült benépesíteni Szaúd-Arábiában vagy az Egyesült Arab Emirátusokban.
A klímaberendezések azonban luxuscikkeknek számítanak olyan országokban, ahol az embereknek sokszor napi egy-két dollárból kell eltartaniuk magukat, nem beszélve arról, hogy a légkondicionáló készülékek hűtő folyamatához temérdek energiára van szükség, ez pedig tovább gyorsíthatja a globális felmelegedést.
A kutatók szerint valószínű, hogy a forróság hatására migráció következhet be a hidegebb térségek irányába. A meleg miatt több állat- és növényfaj is kipusztulhat, ezáltal kevesebb élelemforrás állhat rendelkezésére az ott élő lakosságnak, ami szintén erősítheti a népvándorlás folyamatát.
„Úgy gondolom, érdemes megjegyezni, hogy a 29 Celsius-fok feletti átlaghőmérsékletek élhetetlenné teszik a környezetet. Mozdulni kell vagy alkalmazkodni, utóbbinak viszont megvannak a maga korlátai. Ha van elég pénz és energia, akkor be lehet vetni a légkondicionálást, az élelmet pedig be lehet szállítani valahonnan. Erre azonban többen egyszerűen képtelenek a pénzügyi helyzetük miatt.”
magyarázta Scheffer a The Guardian-nek.
A koronavírus-járvány miatt kialakult lezárásoknak köszönhetően a káros gázkibocsátások és az üvegházhatás a második világháború óta nem látott szintekre estek vissza, a gazdaság újraindítása után azonban ismét drasztikus növekedésre számíthatunk.
Az ENSZ legutóbbi jelentése szerint a 2019-es adatokból kiindulva évente 7,6%-kal kellene csökkenteni a szén-dioxid emissziót ahhoz, hogy a globális felmelegedés a század végéhez közeledve 1,5 Celsius-fokos legyen, ez pedig valljuk be, teljesíthetetlen feladat lesz annak fényében, hogy sokan még a párizsi éghajlatvédelmi egyezményt sem írták alá.
Közben környezetszennyezés terén is lenne min javítanunk:
